Németország energiaválsága egész Európát magával ránthatja

Németország jelenlegi gazdasági helyzete egyre nagyobb aggodalomra ad okot, miközben az ország a zöld energia és a zéró szén-dioxid kibocsátásra való áttérés következményeivel küzd. Míg a német politika régóta elkötelezett az „energiaátmenet” mellett, az ipari szereplők, a gazdasági szakértők és a közvélemény is egyre kritikusabban szemléli a kormány által választott irányt. De hogyan jutott idáig Németország, és miért beszélhetünk válságról? Angela Merkel kancellársága alatt (2005–2021) Németország fokozatosan egy olyan társadalmi-gazdasági modellt épített ki, amelynek központi eleme a zöld energia és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése volt. Bár Merkel a „közép-jobboldali” CDU/CSU pártok színeiben került hatalomra, kormányzása idején egyre közelebb került a baloldali, zöld ideológiákhoz. Kritikusai szerint Merkel világos eredményeket hagyott hátra: Németország demográfiai torzulását és az ipari szektor gyengülését. Merkel politikai döntései között szerepelt a migrációs hullámok kezelése, ami jelentős kulturális és társadalmi változásokat hozott, valamint a nukleáris energia fokozatos felszámolása, aminek következményeként Németország az orosz gázfüggőség csapdájába került. Ezek az intézkedések számos gazdasági nehézséget szültek, amelyeket Németország a mai napig nem tudott leküzdeni.