Nincsen szilveszteri műsor Hofi és hungarocell csillag nélkül

A szilveszter tele volt izgalmakkal, már csak azért is, mert este hatra hálaadó misére kellett mennem. Hazaérünk-e az esti filmre, vagy ott kell-e hagyni a délutáni westernt? A jéghideg templomban ilyenkor sosem maradt ülőhely, mindig hátul álltunk, és csak bámultam a megdermedt szenteltvizet, méltatlankodva a helyzetemen. Aki ült, annak a párnájában volt ülésfűtés, mint a jobb kocsikban. 1980. december 31-én nem tudtam végignézni a Fehér toll című indiánfilmet, ami 16.55-kor kezdődött, a mise pedig hatkor. Ez valamiért megmaradt az emlékezetemben, míg a legtöbb szilveszteri motívum összemosódott, mintha csak egyetlen szilveszter lett volna egész gyerekkoromban. A december 31-i műsorfolyamokban vagy voltak már napközben is jó filmek, vagy nem voltak, és különben is, 1980 körül mást jelentett a jó, mint a rendszerváltás után. Voltak, akik bekarikázták a Rádió és TV újságban a Savaria Táncverseny szombathelyi közvetítését, mert láthattak hosszú combokat és ringó csípőket, és ilyenkor még azt is el lehetett felejteni, hogy a zenét a BM Határőrség Központi Zenekara szolgáltatta. Vezényelt: Farkas István alezredes. Ez így olyan volt, mint egy Bodor Ádám-novella részlete.