Nyögvenyelősen halad Európa újraindítása

Az Európai Számvevőszék szerint félidőben az újraindítási alap alig harmadát hívták le a kormányok. Ezek az RRF-pénzek sem biztos, hogy megérkeztek már a címzettekhez, és a célok megvalósítása is hagy kívánnivalót maga után. Bár a koronavírus-járvány alatt úgy tűnt, hogy Brüsszelben is paradigmaváltás következett be, és az Európai Bizottság viszonylag gyorsan döntött is egy jelentős összegű, 724 milliárd eurós élénkítési csomagról, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (RRF), az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint az alap első három évében késedelmet szenvedett a források folyósítása és a projektek végrehajtása.Csigalassúsággal halad az RRF-pénzek lehívása / Fotó: ShutterstockA tagállamok nem tudják időben lehívni a pénztAz Európai Számvevőszék hétfői közleménye szerint hiába nő folyamatosan az Európai Bizottság kifizetéseinek aránya, félő, hogy a tagállamok nem tudják időben lehívni a pénzeket, és megvalósítani a tervezett intézkedéseket. Mindez pedig ahhoz vezethet, hogy az RRF-től várt gazdasági és társadalmi előnyök is kútba esnek.A hat kiemelt területre – köztük a zöld- és digitális átállásra – összpontosító, 2021. februárjában létrehozott RRF 2020 februárjától 2026 augusztusának végéig finanszíroz különböző projekteket és beruházásokat. Az egyes országok az elért eredményeik alapján juthatnak hozzá a forrásokhoz.Ivana Maletic, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag kifejtette, hogy az RRF élettartamának vége felé felmerülő szűk keresztmetszetek, a nem hatékony felhasználás és hibás kiadások elkerülése érdekében lenne fontos a pénzek időben történő felhasználása. Azonban  az RFF tartamának felénél a tervezett forrásoknak még az egyharmadát sem hívták le, és 30 százaléknál kisebb előrehaladást értek el az előre kijelölt mérföldkövek és célértékek teljesítése terén.Az előfinanszírozás segítette az RRF indulását, de azóta alig haladnak a kifizetésekA számvevőszék a lehívható összeg maximum 13 százalékát kitevő előfinanszírozást azonban kedvező fejleménynek minősítette, hiszen ez lehetővé tette a források gyors mobilizálását. Azonban mindennek ellenére az Európai Bizottság mindössze 213 milliárd eurót utalt át a nemzeti költségvetésekbe, ráadásul ezek sem feltétlenül jutottak még el a végső kedvezményezettekhez, a magánvállalatokhoz, állami energiaipari vállalatokhoz vagy iskolákhoz. Beszédes, hogy a szükséges információkat rendelkezésre bocsátó 15 tagállam számára folyósított RRF-források közel fele még nincs a végső kedvezményezetteknél. A számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy szinte minden ország késedelmesen nyújtotta be kifizetési kérelmeit a bizottságnak, részben az infláció, az ellátási hiányok, a környezetvédelmi szabályokban rejlő bizonytalanság vagy épp az adminisztratív kapacitások hiánya miatt. 2023-ban így a tagállamok a tervezett kérelmek 70 százalékát nyújtották csak be, a vártnál 16 százalékkal kisebb összegre, miközben hét ország különböző okokból nem részesült a mérföldkövek és célértékek kielégítő teljesítéséhez kötött finanszírozásban. Hiába hoztak, különösen 2023-ban, a bizottság és a tagállamok a felhasználást könnyítő szabályokat, ezek hatása még nem érhető tetten.