Orbán is tudja, nem a „békemissziója” fogja megoldani a belpolitikai problémáit 

„Orbánék bajban vannak, de nem bolondultak meg, pontosan tudják, hogy a külpolitikai játszmáik önmagukban nem oldják meg a problémáikat, hiszen tisztában vannak azzal, hogy nagyon súlyos következményekkel járhat, ha nem tudnak olyan gazdasági eredményeket felmutatni 2026 tavaszáig, amiért az övéik megbocsátanak nekik.” Így reagált Horn Gábor arra a kérdésre, vajon Orbán Viktor azért mutat túlmozgásos aktivitást a külpolitikai fronton, mert ettől belpolitikai hasznot remél. A Republikon Intézet vezetője szerint a fentiek alapján a kormányfő villámlátogatása Donald Trumpnál is inkább a magyar gazdaság nehéz helyzetének a megoldási kísérlete, semmit a békemisszió része volt. Lassan véget ér Magyarország soros uniós elnöksége és a jelek szerint Orbán Viktor keretbe próbálja foglalni azt az állítólagos békemissziójával. Még alig vette át július 1.-jén a soros elnöki tisztet, azonnal „békekőrútra” indult: első állomásaként  – a háború óta először – Kijevbe utazott, ahol Volodimir Zelenszkij elnökkel tárgyalt. Majd ugyanilyen titokban Moszkvába, Vlagyimir Putyinhoz ment, óriási uniós felháborodást váltva ki ezzel, hiszen az egésznek olyan érzete volt, mintha az EU nevében tárgyalgatott volna. Onnan rohant Pekingbe, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel üljön asztalhoz. Mindezt tetézve pár napon belül az Egyesült Államok felé vette az irányt, ahol a NATO csúcson vett részt, de a jelenlegi amerikai adminisztráció képviselőivel nem tárgyalt külön, viszont elutazott Mar-a-Lagóra, ahol Donald Trumppal, az egyszer már az elnöki székből kiebrudalt (ám utóbb csodával határos módon visszatért és novemberben újraválasztott) politikussal találkozott. Utána azt állította, hogy a békéről tárgyaltak, s „a nap jó híre: ő meg fogja oldani!”. Ezt a találkozót egyébként „Békemisszió 5.0” jelzővel illette. .