Óriási a baj a magyar iparban: tömegével áll a fölös munkaerő a cégeknél, megjelent a kapun belüli munkanélküliség

Egyre több jel utal arra, hogy ismét megjelent Magyarországon a munkaerő-felhalmozás, vagy ahogy a szocializmusban megfogalmazták, a kapun belüli munkanélküliség. Hiába rendkívül gyenge a feldolgozóipari vállalatok megrendelésállománya, továbbra sem küldik el a feleslegessé váló munkaerőt. A jelenség már a 2008–2009-es válság alatt is megfigyelhető volt, azonban míg akkor pár negyedévig tartott, most lassan két éve velünk van. A cégek átszervezésekkel és munkaidő-átcsoportosításokkal kezelik a helyzetet, de így is kérdéses, hogy mikor jön el az a pont, amikor tömegével kezdik el leépíteni a munkaerőt. Úgy, ahogyan azt a Volkswagen is nemrégiben meglépte Németországban. Hónapok óta szenved a magyar gazdaság húzóágazata, a járműgyártás, amely egyszerre nyögi a német piacok gyengélkedését, a kínaiak előretörését és a technológiai átállás okozta bizonytalanságot. A vártnál rosszabb, harmadik negyedéves GDP ennek fényében egyáltalán nem tűnik meglepőnek, az már annál inkább, hogy a munkaerőpiacon ebből szinte semmi nem érződik. Szeptemberben a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt, miközben a foglalkoztatottság rekordszinten, 4,7 millió közelében tartózkodott. A gazdasági bizonytalanságot megcáfolva pedig a bérek is elképesztő ütemben, több mint 10 százalékkal emelkedtek. Óriási a baj a magyar iparban: tömegével áll a fölös munkaerő a cégeknél, megjelent Magyarországon is a kapun belüli munkanélküliség / Fotó: Hegedűs MártaTeljesen megváltozott a munkaerőpiaci helyzetAz egymással ellentétes folyamatokra magyarázatot a munkaerő-felhalmozás jelensége, azaz a szocializmusban idehaza is ismert jelenség, a kapun belüli munkanélküliség adhat – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki rámutatott, hogy ez nem magyar jelenség, tudomása szerint ez jelen van más európai országokban is.Annál is inkább, mert a válság előtti munkaerőpiaci trendeket meghosszabbítva nagyjából 4,3 millióval több munkavállaló dolgozik jelenleg Európában, mint ami gazdaságilag racionálisnak tűnne.Mindez pedig ugyanarra az okra vezethető vissza, ugyanis hiába rendkívül gyenge a feldolgozóipari vállalatok rendelésállománya, és negatívak a kilátások, még mindig megtartják a munkaerőt, amire pedig jó okuk is van.Ugyanis míg a 2008–2009-es válság idején, amikor szintén megfigyelhető volt ez az állapot, csak pár negyedévig tartott, mire elkezdték elküldeni az embereket, azóta viszont teljesen megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. Jelenleg munkaerőhiány van a gazdaságokban, ami azzal jár együtt, hogy nem könnyű embereket lehalászni, pláne nem olyat, aki alkalmas a munkakör betöltésére. Emiatt pedig jóval nagyobb lett a költsége egy elbocsátásnak. A közgazdász szerint sokkal inkább jelen van ez, ha olyan országról van szó, ahol a strukturális munkanélküliség a jellemző, ez pedig a mi régiónkra kifejezetten igaz.