Összeér a jelen és a múlt a Terror Háza időszaki kiállításán

A forradalom és szabadságharc idején készült fényképek kelnek életre és kapcsolódnak össze a mai városképpel egy speciális eljárásnak köszönhetően, a Terror Háza Múzeumban látható kamarakiállításon. Az 1956 – MÚLT, NEM MÚLT című időszaki tárlat alkotásain Varga Csaba fotóriporter, fotográfus, épületfotós ún. lentikuláris eljárással készült képei jelennek meg. A képpárok a 2017-ben megjelent 56 Múlt és jelen – Képes időutazás című fotóalbumban szerepeltek együtt először, most pedig különleges látványt kínálva, „összeolvasztva” láthatók, 68 évnyi távolságot áthidalva.Az 1956 – MÚLT, NEM MÚLT című időszaki kiállítás 2024. október 15. és november 4. között tekinthető meg a Terror Háza Múzeumban – napi jegy megváltásával. A Terror Háza Múzeum rendhagyó történelemóráinak ideje alatt (2024. október 15-18. között, illetve 22-én, 24-én és 25-én) csak ezek végeztével, 15 óra után látogatható.Varga Csaba 1956-os korabeli fotókat választott ki a Fortepan archívumából, amelyek Budapest utcáin készültek a forradalom és szabadságharc idején, majd elkészítette a képek mai megfelelőjét ugyanazokról az épületekről, utcarészletekről, az eredetivel megegyező szögből, hasonló napszakban és időjárási körülmények között, színvilágukat is úgy beállítva, hogy illeszkedjenek a fekete-fehér párjukhoz. Az új felvételeket ezután egy speciális eljárással rávetítette az eredeti képekre. „A korabeli fényképekkel a kezemben hónapokig róttam Budapest utcáit, keresve azt a pontot, ahol a fotós állhatott hatvan évvel ezelőtt mikor elkészítette felvételét. Minden tiszteletem az ’56-os fotósoké, hiszen ők nem csupán szemtanúi és résztvevői voltak az eseményeknek, hanem hősei is azzal, hogy nem kis veszélyt vállalva megörökítették egy dicső forradalom pillanatait az utókornak” – írja a kiállításon megtekinthető képekről Varga Csaba. Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója nyitotta meg a kiállítást (fotó: Terror Háza Múzeum) Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár elmondta a megnyitón, hogy a múzeumi keretek nem kell, hogy igazságok megfogalmazására vagy átértékelésére csábítsanak, hanem az a fontos, hogy a történelmet megragadhatóvá tegyék. Felidézte, hogy a 2006-os emlékév idején tizenkét darab fényképet sikerült összegyűjteniük Debrecenből és környékéről az ’56-os eseményekkel kapcsolatban. Jelezte, bízik benne, hogy féltve őrzött vagy akár elrejtett, elásott gyűjteményekből is mind több korabeli fénykép kerül majd nyilvánosságra. Szavai szerint a történelmi tárgyakat, emlékeket mindig forráskritikával, megfelelő kontextusba helyezve kell vizsgálni, ám a fényképeknél valóban tudhatjuk, hogy a korabeli valóságot ábrázolják. „A lentikuláris módszerrel idehaza keveset találkoztunk eddig, talán azt is mondhatom, hogy úttörő az a kísérlet, amely itt ’56 kapcsán történik. És talán az egyik legjobb olyan kísérlet, amely a közelmúlt, vagy bizonyos értelemben a XX. század történelmének megismerésére irányulva felvetheti azt, hogy ezt meg lehetne csinálni a második világháborúval, a két világháború közötti időszakkal, vagy akár az első világháborúval kapcsolatban is, de Nyugat-Európában ezt azért már elég régóta űzik” – mondta el az államtitkár. A történelem megragadhatóságához visszakanyarodva megjegyezte, hogy a woke-kultúra ezt módszeresen próbálja felszámolni, sőt magát a történelmet is, ezért különös jelentősége van egy-egy ilyen, látványos módszernek. Varga Csaba mutatja be a tárlatot a megnyitó résztvevőinek (fotó: Terror Háza Múzeum) A kiállítás hangulatos fotóit korabeli röplap-idézetek teszik teljessé, amelyek időrendi sorrendben idézik fel a forradalom eseményeit. A képpárok tanúságot tesznek arról, hogy 1956 soha nem merülhet feledésbe: tovább él városainkban, utcáinkon, tereinken és bennünk. A forradalom és szabadságharc hőseinek és áldozatainak emlékét őrizni mindannyiunk számára kötelesség. A kiállítás a Terror Háza Múzeum két hétig tartó ’56-os rendezvénysosozatának első eseménye.