Összeomolhat Európa éléskamrája – végveszélyben vergődik a román mezőgazdaság

Délkeleti szomszédunk adja az EU összes mezőgazdasági termelésének harmadát. Az aszály azonban ellehetetlenítheti a román földművelőket. Ugyan Nicolae Ceausescu román diktátor kimondottan vonzódott a megaberuházásokhoz, a Szeret folyót (románul: Siret) a  termékeny Baragani-síksággal összekötő, csaknem 200 kilométer hosszú öntözőcsatorna terve sohasem mozgatta meg a fantáziáját. A projekt végül csak 1986-ban, három évvel a halála előtt indult el, majd a kommunizmus bukásával le is állt. Nincs eső, van perzselő meleg – oda a román termés / Fotó: AFPMost viszont a bukaresti kormány asztalára ismét felkerült az immár 5,5 milliárd eurós beruházás – a különbség azonban az, hogy immár a túlélést jelentené az öntözési lehetőség, ugyanis a kontinens legnagyobb kukoricaexportőrét brutálisan sújtja a klímaváltozás.Elég csak az elmúlt hetek időjárására gondolni: a pusztító tartós hőséget és szárazságot napok alatt árvizek váltották fel.Totális függésA szomszédos Bulgáriával együtt Románia az Európai Unió bármelyik más országánál jobban függ a mezőgazdaságtól. Románia az EU összes mezőgazdasági farmjának mintegy harmadát adja, és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nagyjából 23 százalékát foglalkoztatja.  Ehhez képest a szektor csak idén 2 milliárd eurós veszteséget halmozott fel, és a jövő sem biztató: a klímaszakértők szerint a mostani helyzet csak a kezdet, Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a gazdálkodók teljesen ki lesznek téve a szélsőséges időjárásnak.  Brüsszelnek nem is tetszik, hogy immár a közös büdzsé negyedét a mezőgazdaság támogatására költi, nem is beszélve a „rendkívüli”, idén például az árvíz miatt nyújtott támogatásokról. De  az Unió gabonatermelése még így is legalább 7 százalékkal a az ötéves átlag alá esik idén, ugyanis a termést a francia- és németországi esőzések is megtizedelték.A román SzaharaA bajok ráadásul nem ma kezdődtek: immár ez a negyedik év Romániában, hogy kukorica-, és napraforgótáblák pusztulnak el,  így nem egy helyi gazda, például Petrica Andrei is felhagyott a termeléssel 1000 hektáros dél-romániai farmján, mert egyszerűen képtelen volt érdemi hozamot produkálni. Ezen nem is lehet csodálkozni, ugyanis a környéken  minden évben a gazdaságának, azaz 1000 hektárnak megfelelő terület sivatagosodik el.  Ezen a hajdanán jól működő dunai esővízcsatornák sem enyhítenek, ugyanis ezeket elhanyagolták, így mára használhatatlanok.Totálisan az időjárástól függünk, nem tudunk öntözni semmit, így a kockázat felbecsülhetetlen– mondta Andrei a Bloombergnek.