Példátlan mértékű bírságot kaptak a német fintech csaló vezetői

A Wirecard korábbi három vezetőjének 140 millió eurót, vagyis több, mint 55 milliárd forintot kell kifizetniük a müncheni bíróság döntése nyomán. Az ítélet szerint az egykori német fintech óriás vezetőségét személyes felelősség terheli több csalárd ügyben, amellyel megkárosították az általuk vezetett cégcsoportot. A polgári peres ügy ítélete még nem jogerős, a vádlottak fellebbezhetnek. A Fintech.hu olvasói számára, illetve a nemzetközi fintech szektor iránt érdeklődőknek minden bizonnyal ismerősen cseng még a Wirecard név. Németország egykor legsikeresebb fintech vállalata, a Wirecard AG 4 évvel ezelőtt júniusban egyetlen hét alatt a földbeállt. A csúcson 24 milliárd eurót érő vállalatról kiderült, hogy a könyvek szerinti készpénztartalékból 1.9 milliárd euró hiányzik. A Wirecard auditora, az EY június 18-án jelentette be a hírt, illetve, hogy nem látja el hitelesítő aláírásával a fintech cég jelentéseit. A vállalat részvényei már a bejelentést megelőző napokban is meredeken estek, ahogy egyre valószínűbbé váltak a Wirecardot ért vádak. Június 8-22 között a cég részvényei 92.3 euóról 1.4 euróra zuhantak be, 25-én pedig hivatalosan is csődöt jelentettek. Az eset egész Németországot megrázta, és rögvest be is vonult a történelem könyvekbe, mint az ország legnagyobb pénzügyi botránya. Az ügyet a Fintech.hu-n mi is több ízben feldolgoztuk, bemutatva a Wirecard felívelését és bukását, a botrány kitörését és a csalás felgöngyölítésének lépéseit, és a módszereket, amivel meghamisították az eredményeiket. Bátorfi Botond, korábbi kollégánk, még a botrányt kirobbantó Financial Times újságíróval, Dan McCrummal is készített egy exkluzív interjút az esettel kapcsolatban írt könyvének megjelenésekor. McCrum 5 éven át gyűjtötte a bizonyítékokat a Wirecard módszeres csalásairól, miközben sokan hazugnak bélyegezték. Sőt, a német hatóságok még vizsgálatot is indítottak ellene. A Wirecard a vádakra agresszívan reagált és az EY helyett elsőként a KPMG-t bízta meg pénzügyi jelentéseinek az auditálásával. Majd miután se a KPMG se az EY nem hagyta jóvá a jelentéseket, végleg elfogyott a levegő a vállalat körül. Az ügy központi szereplője a Wirecard vezérigazgatója, a német Steve Jobs-ként is emlegetett Markus Braun volt. Braun tudatosan építette a Steve Jobs-t majmoló imidzsét, mind öltözködésben, mind előadásmódjában utánozta az Apple alapítóját. Saját magát egy technológiai zseni szerepében igyekezett láttatni, hosszú éveken át sikeresen. Közben a színfalak mögött, a vezetőség többi tagjával gőzerővel azon dolgozott, hogyan tudja mesterségesen, különböző módszerekkel a vállalat eredményeit feljebb tornázni. Az egyik bevett módszerük fintech cégek felvásárlása volt. A Wirecard világszerte hajtott végre akvizíciókat, amelyekkel azt a benyomást tudták kelteni, hogy jelentősen több bevételt termelnek, mint valójában. Azonban utólag rendre kiderült, hogy a hivatalosan bejelentett felvásárlási áraknak csupán töredékét fizették ki. A könyveléssel is évekig trükköztek, eredményeiket többek között saját kézzel hamisított szerződésekkel érték el. A Financial Times cikkeiben megfogalmazott vádakat a kezdetektől tagadták. Cáfolatok helyett azonban hazugsággal és korrupcióval vádolták meg az újságot. Bevett gyakorlat volt ez a vezetőség részéről, akik korábban is a másik fél hiteltelenítésével reagáltak az őket ért vádakra. A Wirecard csődje után különböző eljárások indultak meg a vállalattal és korábbi vezetőivel szemben. Az ügyben eljáró német bíróság az ország egyik legtapasztaltabb és leghíresebb fizetésképtelenségi ügyintézőjét, Dr. Michael Jaffé-t kérte fel, hogy a hitelezők érdekeit képviselve segítsen a vállalat eszközeinek az értékesítésében, és az eljárások lefolytatásában. Dr. Jaffé nem csak sikeresen értékesítette a Wirecard ázsiai érdekeltségeit, de egy évek óta húzódó polgári perben úgy tűnik sikeresen kiperelt 140 millió dollárt kamatostúl Markus Braun és körétől. Az elsőfokú ítélet szerint Markus Braun vezérigazgató, Alexander von Knoop pénzügyi igazgató és Susanne Steidl termékigazgató személyesen felelősek egy ázsiai cégnek nyújtott csalárd hitelezésért. A korábbi vezetőknek a szakmai kötelezettségük megsértése miatt 140 millió dollárt és 4 évre vonatkozó kamatait, összesen kb. 170 millió dollárt kell kifizetniük Dr. Jaffának és az általa képviselt károsultaknak. 2020 márciusában, pár hónappal a cég bedőlése előtt, a Wirecard 100 millió euró  fedezetlen hitelt nyújtott egy szingapúri partnerének. A hitellel lényegében felszámolták a cég fennmaradó likviditásának jelentős részét. A 100 millióból 35 milliót visszautaltak Braunnak, aki a pénzt a Wirecard banktól felvett személyi kölcsönének a visszafizetésére használta fel. A német bíróság megállapította, hogy a hitelfolyósítással a Wirecard igazgatósága megsértette szakmai kötelezettségeit. A hitelért ugyanis semmilyen fedezetet nem kértek biztosítékul, annak ellenére, hogy a kedvezményezett korábban is késedelmesen fizette vissza kölcsöneit. A vezetőség további személyes felelősségét állapították meg, amikor ugyanettől a partnertől vásároltak fel értékpapírosított kötvényeket. A kötvényekről később kiderült, hogy értéktelenek. A bíróság szerint a döntéshozók a tranzakció során szándékos szakmai hibát vétettek. Döntésükkor figyelmen kívül hagyták azokat a vállalaton belülről érkező tanácsokat, melyek a partner megfelelő átvilágítását javasolták. Markus Braun 1 milliárd euró részesedéssel rendelkezett a Wirecardban a vállalat bedőlése előtt. Ausztriában, Németországban és Franciaországban is voltak luxusingatlanjai, melyeket az ügyészség azóta lefoglalt. Jelenlegi ügyvédje azt nyilatkozta, hogy védencével előbb kiértékelik az ítéletet és csak ezután döntenek arról, hogy fellebezést nyújtanak be. Források: Financial Times, Fintech.hu, Fintech.hu, Fintech.hu, eqs news Címlapkép: depositphotos.