Profiként dolgozó amatőrök

A budapesti székhelyű Vajdasági Baráti Egyesület hagyományos Mikulás-napi jótékonysági gyűjtésének összegét az idén a nagybecskereki Madách Amatőrszínház társulatának ajánlja fel. Az egyetlen bánáti magyar színtársulat pedig ezt a támogatást a tájolásokra fordítja majd. Vasárnap Budapesten aktuális előadásuk a Lili bárónő című operett két betétdalával fognak bemutatkozni a Vajdasági Baráti Egyesület rendezvényén. – Számomra Madách a fő ütőér a nagybecskereki kultúrában. Amióta tudok magamról, azóta a Madách része az életünknek. Nagyon sok jó előadás, sok szép mű került színre. Részben ennek én is részese voltam. Különösen ezek az énekes, operettes műsoroknak. Az utóbbi időben sajnos kicsit lecsökkent ez az aktivitás, tudjuk mindannyian, hogy mi okból. Nagyon örülünk, hogy megkaptuk ezt a meghívást Budapestre, és egy kicsit, icipicit megmutassuk nekik a mi módunkon, hogy ez hogy is néz ki. Szerényen persze, ahogy már tőlünk telik, mondja Kamrás Szonja, a Madách Amatőrszínház tagja. A Madách 1952 óta folyamatosan működik. Bródy Sándor: A tanítónő című színművével kezdték, a legnagyobb sikerüket pedig Hvaron érték el, ahol nekik ítélték a Jugoszlávia legjobb amatőr színtársulatának járó elismerést. – A Madách gyökerei a becskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesületre vezethetők vissza. Ugyanis az ottani színjátszó szakosztály önállósult, és 1952-ben kezdtek amatőrszínházként működni. Volt egy fénykora a Madáchnak, az 1953/54-es színházi évad, amikor is hivatásos színházként működött. A nagybecskereki Toša Jovanović Népszínháznak volt a magyar társulata.  Sajnos, csak egy színházi évadot élt meg a hivatásos bánáti színház, és ekkor ismét a továbbiakban amatőr színházként működött. És teszi ezt a mai napig is, meséli Jenovay Lajos társulatvezető.