Putyin világháborúval fenyeget, ha az ukránok orosz stratégiai célpontokat támadnak

Moszkva felülvizsgálta atomfegyver doktrínáját. Putyin felkészül arra a lehetőségre, hogy az ukránok megtámadják a stratégiai orosz atomfegyvereket. Lehet, hogy a romló harctéri és a nemzetközi helyzet áll a talányos, radikális ukrán vezetés-átalakítás mögött. Zelenszkij elnök felgyorsuló kádercsere politikája mögött a jövőtől való rettegés, a kialakuló pánikhelyzet is állhat. Az elnök felgyorsítaná Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, de ehhez nem könnyű partnereket találni. A NATO csatlakozást Joe Biden amerikai elnök sem támogatja, mert attól tart, hogy ez belesodorhatja Európát egy végzetes nukleáris világháborúba. Erre meglehetősen egyértelmű utalást tett a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök.Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki gazdasági fórumon / Fotó: AFPMoszkvában közölték, hogy felülvizsgálják az orosz atomfegyver doktrinát. Ez nyilvánvaló fenyegetés a NATO-nak, első sorban az Egyesült Államoknak címezve földünk azon országától, amely a világ legtöbb nukleáris robbanófejével rendelkezik. És ellentétben a nyugdíjaskorú amerikai interkontinentális stratégiai ballisztikus rakétákkal (ICBM), az oroszok (és a kínaiak) az utóbbi két évtizedben modernizálták atomarzenáljukat. Putyin: Ukrajnát földönkívüliek irányítjákPutyin ugyanakkor Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon (VEF) meg sem említette a nukleáris doktrína felülvizsgálatát. Útban kelet felé megállt Ulánbátorban, meghívja a mongolokat az októberi, kazányi BRICS-csúcsra. Vlagyivosztokban a kínai alelnökkel a jövő havi BRICS-csúcstalálkozón Hszi Csin-ping elnökkel való tárgyalásról egyeztetnek. BRICS-hír: a NATO-tag Törökország Európa legnagyobb létszámú fegyveres erejével beadta csatlakozási kérelmét. Washingtonban, Londonban, Brüsszelben tanakodnak, hogyan reagáljanak Erdogan legújabb húzására.Európa, az orosz gázszállítások jövőjéről lesújtó Putyin véleménye: nem értem, a németek miért nem kapcsolják be az Északi Áramlat negyedik, sértetlen ágát. Az amerikaiakról váratlanul annyit mond, hogy támogatja Kamala Harrist (és a Biden-vonalat). Ukrajnáról keserűen ironizál: „földönkívüliek, vagy külföldiek irányítják”, akiknek nem számít a horribilis emberáldozat (nemcsak Ukrajnában).  A Németországba tervezett amerikai fegyverzet-telepítés és a lengyel tervek, amelyek amerikai atomfegyverek bázisává tennék az országot visszaviszik Európát az első hidegháború legforróbb, legveszélyesebb időszakához, a múlt század hetvenes-nyolcvanas évtizede szembenállásához. A Szovjetunió több száz SS-20-as közép-hatótávolságú, (500-5000 kilométer, RSD-10-es Pionyer) ballisztikus rakétát telepített, amelyek vagy egy (a Hiroshima-bombánál 70-szer erősebb) robbanófejjel, vagy három, önállóan célra vezérelhető (MIRV), egyenként 150 kilotonnás (tíz Hiroshima-bomba) robbanófejjel voltak felszerelve. Ezekkel álltak szemben az USA Persing II. jóval kisebb, rövidebb hatótávolságú, technikailag hasonló (kétlépcsős, szilárd hajtóanyagú, 5-80 kilotonnás) ballisztikus rakétái.    Feljövőben az ukrán hadiiparZelenszkij ukrán elnök közölte, hogy országa új fegyverfejlesztési programja keretében elkészült az első saját ballisztikus rakéta. Egy másik bejelentés pedig arról szólt, hogy új, a rakétát és a drónt keresztező hibrid fegyvert állítottak elő, amely kiváltképpen alkalmas oroszországi repülőterek elleni támadásra. Mindkét hír arról tanúskodik, hogy Kijevnek eddig rejtett, vagy ki nem használt tartalékai lehetnek a hadiiparban, amelyeket most – vélhetően hathatós nyugati szakember és műszaki-anyagi támogatással – kiaknáz. A szovjet időkben Ukrajnában működött a hadiipari kapacitások tetemes része, itt gyártották Dnyipróban az interkontinentális ballisztikus rakétákat, Mikolajivban pedig a máig egyetlen szovjet-orosz repülőgép-hordozót. A hadiipar volt akkoriban Ukrajna húzóágazata, egymillióan dolgoztak gyáraiban.