Rádöbbentek az erdélyi magyarok, hogy borzalmas hely lesz Románia, ha restek maradnak

Húsz éve nem volt ilyen magas részvétel romániai választáson és 20 éve nem szavaztak ilyen sokan magyar pártra – így értékelte a képviselőválasztás eredményét Nagy János, a miniszterelnök irodáját vezető államtitkár. Hozzátesszük: a rendszerváltoztatás óta nem kaptak ilyen sok szavazatot magyarellenes, szélsőséges pártok, akik ennek ellenére vélhetően kiszorulnak a kormányból. A két hír összefügg: a magyar emberek megérthették, hogy mekkora tétje van a mostani referendumnak. A régóta nem tapasztalt bizalom az RMDSZ-t is arra kötelezi, hogy végleg ledobja magáról a Markó Béla-i posztkommunista, balliberális örökséget.Az erdélyi és a székelyföldi magyarok megmutatták, hogy erős magyar érdekképviseletet akarnak Bukarestben – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő reggel a Facebook-oldalán. “Az RMDSZ fantasztikus eredménye a romániai parlamenti választáson biztosítja, hogy a jövőben is erős hangja lesz a magyarságnak a bukaresti parlamentben, ahol így semmilyen döntés sem születhet a magyarokról a magyarok nélkül” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: ugyanakkor az RMDSZ jó szereplése nagy segítséget fog jelenteni a magyar-román kapcsolatok további fejlesztése érdekében is. Az optimizmus valóban nem alaptalan, hiszen egész Romániában a legmagyarabb megyében, Hargitában volt a legmagasabb a részvételi arány: 58,8 százalék. Maros megyében a szavazópolgárok 50,92 százaléka voksolt, míg Kovászna megyében 53,83 százalék ez az arány. Hargita megye mellett Bihar megye is jól teljesített, ahol a választópolgárok 56,67 százaléka járult az urnák elé, Szatmár megyében viszont alig haladta meg a részvétel a 45 százalékot. Emlékeztetőül: a 2020-as parlamenti választásokon 31,84 százalékos volt a részvétel. A Székelyhon reggeli tudósítása szerint a szavazatok 99,63 százalékos feldolgozottságánál így alakul az eredmény: Egyfajta “románikum”, hogy három szélsőségesen magyarellenes párt is bejutott a parlamentbe, annak ellenére hogy az 1918 óta tartó erőszakos, majd az utóbbi évtizedekben adminisztratív etnikai tisztogatások és asszimilációs politika révén alig egymillió magyar maradt Erélyben. Fő helyen szokás az AUR-t kiemelni, amely többek között az úzvölgyei pogromot, és az azóta is rendszeres magyar katonasír-gyalázásokat szervezi, de az erdélyi magyarok vegzálásában is feljelentgetésében más erők is igen aktívak. Ide sorolható az S.O.S. Románia és a Fiatal Emberek Pártja. Az etnikai sovinizmust tehát egy széleskörű összefogás gyűrheti le, melyhez alighanem az RMDSZ-re is szükség lesz. Természetesen ne feledjük, hogy magyarbarát párt nincs Romániában, kisebb-nagyobb mértékben mindegyik erő tartalmaz némi hajlamot a gyűlölködésre. Kelemen Hunor késő esti sajtótájékoztatóján Kolozsváron így nyilatkozott: Az erdélyi magyar közösség a romániai parlamenti választásokon nagyon nehéz kampány végén, magas részvétel mellett bebizonyította, hogy erős, szolidáris, felelősséget vállal saját magáért és az ország további éveiért, évtizedeiért. Az a korosztály „mozdult meg” leginkább, amelynek van emléke az 1990-es és ’89 előtti évekről, és „tudja, mi a magyarellenesség”. Úgy vélte, az erdélyi magyar választópolgárok „látták a veszélyt”, ami a szélsőséges pártok előretörése révén az erdélyi magyar közösségre leselkedik, ezért vonultak ilyen nagy számban az urnák elé. Köszönetet mondott a külföldön élő romániai magyaroknak is, akik közlése szerint nagyobb számban vettek részt a parlamenti választásokon, mint az államfőválasztás múlt vasárnapi első fordulójában, és felelősséget vállaltak szülőföldjükért. Azoknak is megköszönte a részvételt, akik évek óta nem szavaztak, és most mégis megtették.Kiemelte: a tény, hogy Hargita megyében volt a legmagasabb a részvételi arány és a magyarlakta megyék az élvonalban végeztek, az erdélyi magyar közösségek tenniakarását jelzi nehéz időkben. „Nem vagyunk egyformák, de összetartozunk, és ez ma mindenki számára fontos volt” – húzta alá az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ elnöke a magas részvételt elsősorban annak tulajdonítja – mondta újságírói kérdésre -, hogy az erdélyi magyarok felismerték a veszélyt, amit a magyarellenes erők 30 százalék fölötti támogatottsága jelent, és hogy a parlamenti választásokon való részvételnek komoly tétje van a közösség, az ország jövője szempontjából.  Az RMDSZ nagy sikerének alapja – a láthatóan profi kampány és mozgósítás, illetve a szövetség nagyfokú megújulása mellett – az, hogy sikerült kiiktatniuk a konkurenciát és kiérdemelni a magyar kormány kizárólagos támogatását. A belviszályok és az RMDSZ taktikázgatásai okán az elmúlt években a Szász Jenő által alapított Magyar Polgári Párt és a Tőkés László által jegyzett Erdélyi Magyar Néppárt egyaránt eljelentéktelenedett, annak dacára, hogy ezek pártok nem viselték magukon sem a kommunista diktatúra, sem pedig a kilencvenes-kétezres évek zavaros bukaresti mutyijainak terhét. Az utóbbi években a Fidesz-KDNP is a magyar egység oldalára állt és Kelemen Hunorral valóban sokat változott az RMDSZ. Ám nem eleget. Erről és egyes RMDSZ-vezetők árulásairól (is) szólt a Brutális román provokáció készül Csíksomlyón című nyári publicisztikám, amely ITT olvasható el. (Bizakodásra okot adó fejlemény, hogy a konkrét esetet, azaz a Csíksomlyóra telepítendő országos román karhatalmi bázis ügyét végül Kelemen Hunor elítélte, s végül az addig lapuló csíkszeredai polgármester is kénytelen volt szót emelni. A magyar kormánypártok nevében pedig Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke határozottan fellépett ellene.) Ugyanakkor az RMDSZ – főleg a szórványvidéken – most is tele van a múlt embereivel, s előbb-utóbb avval is kell kezdeni valamit, hogy képviselőik Brüsszelben Manfred Weber és Magyar Péter pártján állnak. Egyszóval rendkívül örvendetes és felemelő a választási a siker, ám nemcsak a kampányban kell a helyes úton járni, hanem meg kell szolgálni Erdély sokat tűrt magyarságának bizalmát, becsülettel és a nemzethez való hűséggel. Forrás: Székelyhon.ro, MTI, PS, Magyar Nemzet. Fotó: MTI/Kiss Gábor.