Rákaptak a magyarok a szójára

Az importtól való függés csökkentése érdekében az uniós növényifehérje-termelés fellendítését célzó stratégiát dolgoz ki az Európai Unió. Magyarország célja is hasonló, a GMO-s szója importjának kiváltását az agrártárca prioritásként kezeli, nőtt is a szójatermő terület, de közben például a fehérjetartalma miatt is fontos repce vetésterülete nagyot csökkent. A becslések szerint a 2023–2024-es gazdasági évben az Európai Unióban a szántóföldi növénytermesztésben 64 millió tonna növényi fehérjét termeltek, ami nem fedezi az unió élelmiszer-, takarmány- és ipari ágazatának teljes igényét. Ezért az EU növényi alapú termékeket importál, így pótolva a hiányzó 19 millió tonna nyersfehérjét. Az EU-ban termelt növényi fehérje nagy része szálastakarmányból származik, amelyet gabonafélék és olajos magvak követnek, míg a száraz hüvelyesek csupán 1,1 millió tonnát tesznek ki. Az Európai Bizottság a növényifehérje hiányának csökkentésére szóló stratégiájában ezeken kívül a repcemagot emeli ki, mint az unióban termesztett, fehérjében gazdag fő növényt. Az uniós agrárium ugyanakkor nagymértékben támaszkodik a szója behozatalára – ennek kiváltása lenne a fő feladat a növényifehérje-önellátás megteremtésére.Nőtt a szója vetésterülete / Fotó: Unger TamásA közös agrárpolitika (KAP) támogatja az EU növényifehérje-behozataltól való függőségének csökkentését. Húsz tagállam – köztük Magyarország – is élt a lehetőséggel a KAP stratégiai tervében, és termeléstől függő jövedelemtámogatást alkalmaz a fehérjenövényekre.Hazai szója kell a GMO-mentességhezAz EU a fehérjeellátással kapcsolatos kutatásokra és innovációkra is mozgósított forrásokat. A hüvelyesekkel és a fehérjével kapcsolatos kutatási és innovációs hiány pótlása érdekében az unió 2015 óta 644 millió eurót fektetett be a Horizont kutatási projektekbe, azzal a céllal, hogy olyan versenyképes és fenntartható gazdálkodási és élelmiszer-feldolgozó rendszereket alakítsanak ki, amelyek hozzájárulhatnak az EU importált növényi fehérjéktől való függőségének csökkentéséhez.Az utóbbi itthon is kulcskérdés, egyben Magyarország GMO-mentes státuszához is nélkülözhetetlen. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében nyáron több szakmai rendezvényt is tartottak a szójatermesztés aktualitásairól. Nagy István is ennek apropóján beszélt arról, hogy tovább kell növelni a GMO-mentes fehérjenövények vetésterületét, amihez elengedhetetlen, hogy a termelők hozzáférjenek a hazai viszonyokra nemesített, jó terméshozamokat produkáló fajtákhoz.Választék mindenesetre van: a Közösségi Fajtakatalógus 746 fajtát kínál, közülük több mint félszáz fajtát minimum két, illetve három évig vizsgált a fajtaregisztrációért felelős hatóság, hogy megbizonyosodjon a hazai körülmények közötti termesztés lehetőségéről is, így ezek megtalálhatók a Nemzeti Fajtajegyzékben is.