Robotika és biotechnológia - Felfogni is nehéz, hogy a technológiai fejlődés milyen jövőt hozhat el

Egy kevéssé ismert norvég robotikai cég a napokban mutatta be az első háztartási robotját, egy „mindennapi segítőt” (everyday assistant), amelynek bemutató videóját hitetlenkedve fogadták a közösségi médiában, átverést sejtve. Ettől függetlenül a kecskeméti Mercedes-gyárban már próbaüzemmódban dolgoznak a humanoid robotok. Sőt, egy japán cég már „élő” bőrt is képes robotokra huzaloztatni. Látványosan fejlődik a biotechnológia is, amely szintén a maga nemében egy sötét ló a jövő gazdasága tekintetében. A robotika és a biotechnológia egyre inkább formálja a jövőt, melyben a technológiai fejlődés és a társadalmi változások szoros összefonódása új kihívásokat és lehetőségeket hoz. Ahogy ezek a technológiák tovább fejlődnek, komoly társadalmi és gazdasági kérdéseket vetnek fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen az EU versenyképessége szempontjából is. Míg a robotizáció alapvetően versenyképességi, beruházásösztönzési, valamint gazdaságpolitikai kérdés, addig a biotechnológia jelenleg inkább egészségügyi és életmódbeli „felségterület” mind az EU-ban, mind pedig a tagállamokban, miközben mindkét témakör nagyon komoly és átható társadalompolitikai perspektívákkal bír. Sőt, a nemrég bemutatott Draghi-jelentésben is többször szerepelnek – eltérő súllyal – ezek a témák, de még talán így sem elég hangsúlyosan. (Például az idősödés kapcsán „a közszolgáltatások digitalizálása” kerül szóba, és fel sem merül az agykutatás jelentősége, amely az idősödés folyamatának kulcsterülete. Az uniós gondolkodásból mintha hiányozna ez a fajta, összetett társadalompolitikai vetület - lásd korábbi, 2017-es írásomat.).