Robotizáció hatása: elveszik vagy megtartják az emberek munkahelyét a gépek?

Mezei Tamás szerint a dolgozók munkáját kiegészítik a gyárakban működő robotok, ezzel is biztosítják a megélhetésüket és munkahelyüket. A FANUC Hungary ügyvezetője a Világgazdaságnak adott interjúban többek között arról beszélt, hogy a világon a legtöbb ipari robotot a fejlett országok alkalmazzák, ahol gazdasági jólét van, miközben Kína ebben az iparágban is megkerülhetetlen. De Magyarországon is sokan fogékonyak erre a témára, sőt a szándék, és most már a forrás is megvan a robotintegrációra. Úgy véli, csak idő kérdése, és eljön a humanoidok kora. Szászi István, a Bosch csoport magyarországi vezetője nemrégiben úgy fogalmazott a Világgazdaságnak, hogy bármikor, bárkivel leáll szakmai vitát folytatni az automatizáció és a mesterséges intelligencia előnyeiről. Ön is így van a robotikával?Amikor laikusokkal beszélgetek a robotokról, majdnem mindig az ipari forradalomnál lyukadunk ki, a gőzgépek elterjedésénél, és hogy ezek tulajdonképpen elveszik az emberek munkáját. Ilyenkor mindig megjegyzem, hogy ennek ellenére a világon a legtöbb ipari robotot a fejlett országok alkalmazzák: az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán, Kína, Németország vagy Szingapúr. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint egyébként a 10 ezer gyártósori munkásra vetített robotok száma a dél-koreaiaknál a legmagasabb, 1012. Összehasonlításképpen, a kínaiaknál ez a szám 470, a németeknél 429, a japánoknál pedig 419. Magyarországon eközben 133 ipari robot jut 10 ezer főre, szemben a 162-es nemzetközi átlaggal.Robotizáció hatása: Mezei Tamás szerint a gyárakban működő robotok biztosítják az emberek megélhetését / Fotó: Vémi ZoltánAz előbbi felsorolásból az is kiolvasható, hogy azokban az országokban, ahol a robotikának fontos szerepet tulajdonítanak, jóléti gazdaság van, termelő, innovatív közeg. Ezek a nemzetek nem azért kezdtek el robotizálni, hogy megszabaduljanak a dolgozóiktól, és gépeket foglalkoztassanak emberek helyett, hanem hogy magasabb hozzáadott értékű munkát végezhessenek. Erre a legjobb példa Kína, amely humán erőforrásban az egyik leggazdagabb a világon. Náluk mégis akkora mértékű igény mutatkozik robotikára, amely Amerika és Európa együttes szükségleténél is nagyobb.Milyen szempontok szólnak a robotizáció mellett?Alapvetően azért áll neki valaki automatizálni, robotizálni, mert egy adott munkafázisban olyan nehéz eszközöket kell mozgatni, összeszerelni, melyekre az ember nem lenne képes, de a döntést befolyásolhatja a veszélyes környezet is: a gőzök, gázok megléte és az alacsony vagy magas hőmérséklet. Máskor termelési okok miatt alkalmaznak inkább robotokat, miután az optimális mennyiség előállításához szükséges sebességet csak a gépek tudják tartani. Ugyanennyire fontos a precizitás is, hiszen ki vállalkozna mondjuk arra, hogy repetitív módon, századmilliméter pontossággal végezze a munkáját? Persze az automatizáció a munkaerőhiány kapcsán is felmerülhet. Tíz évvel ezelőtt még én sem tudtam elképzelni, hogy egy három-négy CNC-esztergával működő helyi vállalkozásnál ne legyen senki, aki megnyomná a zöld gombot – ma viszont már ez a valóság. Részben ezért tesznek egyre több szemszámgép mellé inkább ipari robotot.Összességében azt mondhatom, azoknak a cégeknek érdemes ebbe a technológiába befektetniük, amelyeknél a gyártási volumen igényli ezt. Ha valamiből ötöt, míg egy másik termékből tízet gyártunk naponta, akkor nem biztos, hogy a robot a legjobb megoldás erre. Jellemzően 6–18 hónapos megtérüléssel lehet számolni egy robotcella esetében. Ez azon múlik, hány fizikai dolgozó munkáját látja el a robot, mekkora selejtarány-csökkenést érünk el vele, de mivel a megbízhatóság gyorsasággal is párosul, a beruházó a termelékenységnövekedés előnyeire is építhet.