Román választások: kifizetődött a populizmus

Marcel Ciolacu és Elena Lasconi kerülhet be az elnökválasztás második fordulójába Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje kerülhet be a romániai elnökválasztás december 8-án tartandó második fordulójába a vasárnapi első forduló urnazárása után közzétett exit pollok szerint.Fotó: AFPA PSD elnöke mind a CURS, mind pedig az Avantgarde-CIRA exit pollja szerint 25 százalékkal került az első helyre, míg az USR jelöltje mindkét becslés szerint a hazai voksok 18 százalékát kaphatta meg.Harmadik helyen - általános meglepetésre - Calin Georgescu független jelöltet mérték az exit pollok, akit a 2020-as parlamenti választásokat követően az akkor frissen képviselethez jutott, a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányfőnek javasolt.Georgescu fenntartható fejlődési szakember, egyetemi tanár, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egykori különmegbízottjának neve korábbi román kormányválságok idején is előkerült lehetséges miniszterelnök-jelöltként. A közéletben szinte ismeretlen független jelölt, aki korábban az egykori román fasiszta szervezet vezetőit "hősöknek" nevező nyilatkozataival keltett megbotránkozást, főleg a közösségi hálózatokon, elsősorban a TikTokon folytatta elnökválasztási kampányát.George Simion AUR-elnököt - akiről a közvélemény-kutatások többsége az utolsó pillanatig azt valószínűsítette, hogy ő lesz Marcel Ciolacu ellenfele a második fordulóban - 14-15 százalékos eredménnyel mérték a negyedik helyen, egy százalékpontnyi előnnyel Nicolae Ciuca szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke előtt, aki az ötödik helyre szorult.Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és államfőjelöltje az Avantgarde-CIRA szerint az országban leadott voksok 4, a CURS szerint a szavazatok 4,6 százalékát kaphatta. Vannak azért kérdőjelekAz urnazáráskor közzétett romániai becslések megbízhatóságát megkérdőjelezi, hogy csak a belföldi választók nyilatkozatain alapulnak, holott a voksok több mint 8 százaléka külföldről érkezik. Az idei elnökválasztás első fordulójában több mint 800 ezer szavazatot adtak le külföldön, és 8 millió 643 ezret belföldön.