Románia lett az EU legnagyobb gáztermelője

Az Európai Unió az elmúlt negyedévben 70 százalékkal kevesebb orosz gázt vásárolt az év második negyedében, mint a 2021-es azonos időszakban, amely még az ukrajnai háború előtti utolsó év volt. A friss uniós statisztikák szerint azonban négy százalékkal nőttek Oroszország uniós gázeladásai a 2023-as második negyedéves adathoz képest. Az Európai Unió gázpiacai mostanra stabilizálták a 2022-ben az ukrajnai orosz invázió nyomán indult pozitív strukturális változásokat az Európai Bizottság friss negyedéves gázpiaci jelentése szerint. A folyó év második negyedében az EU gázfogyasztása folytatta strukturális visszaesését a gázüzemű energiatermelés csökkenése, a nagyobb energiamegtakarítás, a csökkenő kereslet és a megújulóenergia-termelés növekedése miatt.Tovább csökkent az EU gázimportja a második negyedévben / Fotó: AFPRendeződőben az árak  A vizsgált időszakban tovább mérséklődött az EU gázimportja, és tovább emelkedett a gáztárolók töltöttsége. A gáz kiskereskedelmi árai visszatértek a legutóbb 2021-ben, az energiaválság kirobbanása előtti szintre. A nagykereskedelmi gázárak továbbra is közeledtek az EU belső gázpiacain, ami egészséges határokon átnyúló áramlásokat és versenyképes ellátási feltételeket jelez.A 61 milliárd köbméteres gázfogyasztás éves szinten 6 százalékos, negyedéves összevetésben pedig 45 százalékos csökkenést jelez. Emögött az energiatermeléshez használt gáz éves szinten 22 százalékos esése állt. Az EU belföldi gáztermelése 7,7 milliárd köbméter volt, ami negyedéves összevetésben 8 százalékos, éves összevetésben 18 százalékos zsugorodás. Románia először lett az EU legnagyobb termelője, a második helyen Hollandia, a harmadikon pedig Németország áll. Az EU gáztárolása 2021 óta a legmagasabb szintet érte el, 67 százalékkal, ez 3 százalékkal nagyobb arány, mint a 2023 második negyedéves.Stabil Norvégia exportpozíciója Az EU gázimportja közel 70 milliárd köbmétert tett ki, nem változott az előző negyedévhez képest, de 9 százalékkal kisebb az előző évinél. A vezetékes gáz az import 64 százalékát tette ki (44 milliárd köbméter), az LNG pedig 36 százalékát (25 milliárd köbméter). Az EU legnagyobb gázellátója továbbra isNorvégia (34 százalékos súllyal és 23,3 milliárd köbméteres termeléssel), ezt követiOroszország (18 százalék és 12,4 milliárd köbméter),az Egyesült Államok (16 százalék és 11 milliárd köbméter),Észak-Afrika (15 százalék és 10,8 milliárd köbméter),Katar (4 százalék és 3 milliárd köbméter),végül Azerbajdzsán (4 százalék és 3 milliárd köbméter).Az EU vezetékes importja az előző negyedévhez képest 7 százalékkal, az előző évhez képest pedig 2 százalékkal nőtt. Norvégiából érkezett a vezetékes import fele (50 százalék), ezt követi Észak-Afrika (19 százalék), Oroszország (17 százalék) és Azerbajdzsán (7 százalék).