Sorban tűnnek el a humán szakok a felsőoktatásból, és ez nemcsak az egyetem eszméjének okoz kárt, hanem a demokráciának is

„Az utóbbi évtizedben a nemzetközi tudományos világban mind többen hívják fel a figyelmet arra, hogy komoly következményei vannak, s még komolyabbak lehetnek annak, ha a társadalom tagjai hagyják kiűzni a humán és társadalomtudományokat az egyetem világából. Nemcsak nemzetközi, de hazai környezetben is évtizedes hagyománya van annak, hogy az irodalomtörténetet, a történelmet, a filozófiát, az esztétikát s még egy sor más diszciplínát afféle »úri hóbortnak«, »köldöknéző passziónak« neveznek. A szociológiát, az antropológiát, újabban pedig a társadalmi nemek tudományát olyan veszélyes társadalomkritikai–politikai vegyületnek tekinti a társadalom egy része, mely valós fenyegetést jelent a fennálló rendre, ugyanakkor nem lehet velük elég pénzt keresni” – írja K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti kar egyetemi docense Szívképzés – Variációk embernevelés és közvetlen demokrácia viszonyára című, 2024 őszén megjelent tanulmánykötetében. Semmi nem igazolhatná jobban a szerző szavait, mint az a január eleji hír, miszerint a Károli Gáspár Református Egyetem 2025 szeptemberétől tizennyolc mester- és posztgraduális képzést szüntet meg fenntartói utasításra – olyan szakokat, mint a magyar nyelv és irodalom, az irodalom- és kultúratudomány, a művészettörténet, a vallástudomány, a színháztudomány és a filozófia mesterszakok. Ezen kívül több osztatlan tanárképző program, így a mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár, valamint a dráma- és színházismeret tanárképzés is megszűnik. A döntés ráadásul érinti majd a szakirányú továbbképzéseket, köztük a szakfordítói és műfordítói képzést is.