Sz. Bíró Zoltán: Ki nem akart az orosz biztonsági garanciákról tárgyalni? – Szijjártó Péter nem mondott igazat

Hiába próbálja a külügyi szóvivő utólag kimosdatni főnökét, Szijjártó Péter nem gondolhatott másra, mint azokra a konkrét követelésekre, amelyekkel az oroszok 2021. december 15-én előálltak. A magyar külügyminiszter ugyanis szerződéstervezetről beszélt, ilyen – pontosabban ilyenek, merthogy két, közel azonos tartalmú tervezetről van szó – ebben az időszakban csak egy született. Az, amit két orosz külügyminiszter-helyettes – Szergej Rjabkov és Alekszandr Grusko – személyesen adott át az Egyesült Államok és a NATO képviselőinek. A magyar külügyminiszter nem mondott igazat, amikor a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a 2022. február 24-én kezdődő Ukrajna elleni nyílt és átfogó orosz támadás előtt a NATO nem volt hajlandó megvitatni Oroszországgal annak biztonsági igényeit. Ez az állítás köszönőviszonyban sincs a valósággal. Szijjártó Péter azt mondta: „a mostani helyzetnek nem kellett volna bekövetkeznie, ha a NATO 2021-ben megtárgyalta volna Moszkvával annak biztonsági garanciákra vonatkozó szerződéstervezetét”. Ez az orosz hírügynökség által idézett mondat egyértelművé teszi, hogy Szijjártó Péter – hiába próbálja a külügyi szóvivő utólag kimosdatni főnökét – nem gondolhatott másra, mint azokra a konkrét követelésekre, amelyekkel az oroszok 2021. december 15-én előálltak. A magyar külügyminiszter ugyanis szerződéstervezetről beszélt, ilyen – pontosabban ilyenek, merthogy két, közel azonos tartalmú tervezetről van szó – ebben az időszakban csak egy született. Az, amit két orosz külügyminiszter-helyettes – Szergej Rjabkov és Alekszandr Grusko – személyesen adott át az Egyesült Államok és a NATO képviselőinek.