Szabadságdömping és el nem évülő bűnök

Szombaton felolvasószínházzal folytatódott Szabadkán a Délvidéki Magyar Színjátszás Napjának pénteken megkezdődött és kedden fejeződő programsorozata. Délután 5 órakor a Népszínház Jadran Színpadán László Sándor rendezésében Nyári Ákos és Kucsov Borisz Sürgősen meg kell nősüljek című drámájának a felolvasószínházi előadását láthatta a közönség. „Vérkomoly” komédia – konferálta fel a rendező az előadást. És valóban, már az első, egy „hagyományos” vasárnapi családi ebédet – volt itt reggel óta lerészegedett apa, az évtizedes frusztrációk és csalódások következtében kiégett anya, hangosan bőgő kisbaba és még hangosabban zúgó fűnyíró – bemutató jelenet feszültségben és indulatokban bővelkedett, kirepült az ablakon a langyos húsleves, a gyöngyöző, aranysárga étekbe a lelkét belefőző háziasszony kést ragadott, de a pisztoly is eldördült. A kritikus hangvételű, az itt és mostra reflektáló, a vajdasági jelen és az azt formáló múlt valóságát kendőzetlenül megjelenítő darab folytatásán ugyancsak átíveltek a heves indulatokkal és érzelmekkel átszőtt jelenetek, de pikantériában sem volt hiány – például a kanos, rendre valakinek a lábszárát megerőszakoló dobermann hozzájárulásával. A nézők megismerhették Imrét, az apát, akinek házában mindig van Chivas a „regálon”, és aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy neki dolgozik az egész falu – most éppen az országhatáron segítenek neki „átjuttatni” embereket –, majd Magdi Károly a Csillag börtönből való szabadulását követően az első millió megszerzésének a körülményeivel kapcsolatban is jogos kérdések merültek fel. Megtörténhet, hogy az életfogytiglani börtönbüntetés nem mindig életfogytiglani, habár annak indul, a házasság pedig soha nem életfogytiglani börtönbüntetésként indul, ám olykor akként végződik? – fogalmazódhatott meg a nézőkben kérdésként később. Hasonlóan gondolatébresztő volt a 33 éves nőtlen, szabadidejében rendszeresen gyógyhatású növényt inhaláló fiatalember szerepe: valóban kapunyitási pánik jellemzi a mai generációt? A korábbi korokhoz képest jellemző szabadságdömping nehezítheti meg az elköteleződést és a felelősségvállalást? Azzal szintén szembesülhetett a nagyérdemű, hogy állítólag lehetetlen bármiben is biztosnak lenni, a halált és az adókat kivéve, az alvilági tartozás behajtásának a lehetősége ugyancsak mindörökké Damoklész kardjaként lebeg az ember feje felett, azaz bizonyos dolgokat soha nem moshat le magáról az ember. Habár a legtöbben soha nem hitték volna, hogy Horgoson meg lehet szervezni az első martonosi paprikabált, az előadás meggyőzte őket, hogy adott esetben ennek semmi akadálya, csupán találékony és rugalmas helyi vezetésre van szükség, amely viszont más esetekben hajlamos szemellenzős lenni, például akkor, amikor az építési munkálatok során megkárosított ingóságok tulajdonosai lázadoznak, „elvégre 150 év után ismét van vasút”. Az utolsó jelenet egy másik alapigazságra is rávilágított: két dolog biztosan bódít, az egyik a pezsgő, a másik pedig a pénz.  Később Szegedi Szabó Béla Bill visszatér című drámatrilógiája harmadik részének felolvasószínházi előadását mutatták be, majd az est vitafórummal zárult. A Délvidéki Magyar Színjátszás Napjának programsorozata holnap, október 29-én a Pataki-gyűrű díj átadásának gálaestjével zárul.   .