Századvég: Javult szeptemberben a lakossági konjunktúraérzet

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. szeptemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,5 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,9-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig  –16,1-re gyengült. A szeptemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a következő egy évben megvalósítandó nagyobb összegű vásárlásokat illetően alakult ki. Augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A gazdasági várakozások jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki. A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három javult, egy pedig gyengült az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –3,3-ről – 2,9-re erősödött. A gazdasági környezet megítélése szeptemberben az előző havi –30,0 pontos értékről –28,3-re, továbbá az anyagi helyzeté  –14,6-ről –11,3-re javult. Ugyanakkor a háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése kismértékben kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató az augusztusi értékéhez képest –64,1-ről  –67,3-re süllyedt. A lakossági konjunktúrakutatásban a legnagyobb pozitív irányú elmozdulás az augusztusban mért értékhez képest az volt, hogy a lakosság az elkövetkező egy évben már tervez nagyobb kiadásokat. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tervez-e a következő egy évben nagyobb kiadást (pl. lakásvásárlás, -felújítás, személygépkocsi-vásárlás stb.)?” szeptemberben a lakossági válaszok alapján egy kedvezőbb konjunkturális kép rajzolódott ki. A megkérdezett lakosok 24,0 százaléka ugyanis tervez nagyobb összegű kiadást az előző havi 18,8 százalék után. A nem válaszok 75,7 százalékot tettek ki, ami 5,0 százalékpontos csökkenés az augusztus havi adatokhoz képest. A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél volt egyedül gazdasági közérzetcsökkenés – a konjunktúraindex ugyanis itt 3,7 indexponttal mérséklődött. Ugyanakkor a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél, a középiskolát végzetteknél és a főiskolai vagy egyetemi végzettségűeknél a konjunktúraérzet kedvezőbbé vált (rendre +2,2, +3,4, +2,8 indexponttal). Így a –12,5 indexérték a felsőfokú végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a középiskolai végzettségűek –15,9, a legfeljebb általános iskolai végzettségűek –18,4, majd szakiskola vagy szakmunkás érettségizettek –20,6 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ. A vállalati felmérés esetében egy alindex értéke nőtt, míg három alindex értéke csökkent. A termelési környezet alindex szeptemberben –10,9-ről –10,6 indexpontra erősödött. Az iparági környezet értéke –5,6-ről –7,5-re, továbbá az üzleti környezet mutatója –24,6-ről –25,2-re, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –29,3-ről –31,2-re csökkent. (Századvég).