Százezer hektárokkal csökkenhet az új AKG-ba vont terület

Tervezés félinformációkkal Voltak jobban és rosszabbul sikerült agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kiírások is az ország történetében: például 2016 és 2021 között csak a mezőgazdasági területek 12%-a vett részt benne, most viszont bő 25%-uk. Másrészt a rendelkezésre álló támogatási keret nagysága sem mindegy. Ha kevés a pénz, de az egységnyi területre jutó támogatás közel változatlan, akkor kevés lesz a programba bevihető terület. Főként, ha a nemteljesítésért kiszabott szankciók is szigorúbbak. Borsodban, Tolnában, Komárom-Esztergomban azt halljuk, sokan nem AKG-sok, és nem is kívánnak részt venni a programban. Az öt évre vállalt környezetkímélő gazdálkodás csak azok számára vonzó, akiknél a termelés jövedelmezősége enélkül nagyon csekély lenne. A gazdaság mérete ebből a szempontból lényegtelen. Körkérdésünk alkalmával 60 és 1200 hektárnyi szántóval rendelkező gazdaságban is kaptunk olyan választ, hogy az AKG csak rontana az év végi eredményen. Egy Békés vármegyei szaktanácsadó megerősíti: a termelés gyenge jövedelmezősége miatt kapaszkodnak a helyi gazdálkodók az AKG-ba, pedig nem biztos, hogy a támogatás kompenzálja például azt a kárt, amit a táblaméret korlátozásának vállalásakor a 2 méter széles elválasztósáv kijelölése okoz. Sokan tartanak attól is – joggal –, hogy most keményebbek lesznek a szankciók, és nem csak a támogatás 1-2%-át veszítik el egy „félreméréssel”.