Szentté avathatja a pápa a magyar püspököt – Márton Áron kiállt a háború ellen, a kommunista rendszer be is börtönözte

Róma –Már csak egy csoda hitelesítése kell ahhoz, hogy Ferenc pápa szentté avathassa Erdély híres püspökét. Ez karácsonykor különösen szép, pláne, hogy Márton Áront épp a szeretet ünnepén nevezte ki XI. Piusz pápa 1938-ban Gyulafehérvár megyéspüspökévé. 86 év elteltével Rómában a Szentek Ügyei Dikasztériumának bíborosokból és püspökökből álló bizottsága a Szentatya elé tárta a magyar püspök ügyét, a pápai dekrétum pedig elismerte, hogy Márton Áron püspök az életszentséget hősies fokban gyakorolta. Innentől fogva az 1980-ban elhunyt magyar püspök a Tiszteletreméltó címet viseli, a Szentszék elé kell terjeszteni egy olyan csodát, amely Áron püspök közbenjárására történt. A példás értékű egyházi vezető hívei szerint ez nem lesz nehéz, több ilyen esetről is tudnak és bizonyítékot is beterjesztettek már 1990 óta, amikor először szóba került a szentté avatási eljárás. Márton Áron, Erdély püspöke 1896-ban született Csíkszentdomonkoson. Soha nem futamodott meg a munkától, ez lett papi hivatásának jelmondata is. Művelt volt és okos, nem utasította el a kor világi kutatóinak, a szakértőknek a véleményét sem, odafigyelt a szociológusok és szociográfusok adataira és következtetéseire is a hivatása gyakorlása közben. Az első világháborúban katonaként szolgált a fronton, háromszor is megsebesült, miközben próbálta a magyar bakák lelkét óvni. A második világégésnél már püspökként szólalt fel a háború ellen, szembe ment az egész világgal, minden háborút elítélve.