Szerencse, hogy a döntéshozóknak volt kapcsolatuk a magyar kultúrával

Xenia Detonit joggal nevezhetjük a magyar irodalom „horvát hangjának”: több mint húszéves fordítói pályafutása alatt mások mellett Bartis Attila, Esterházy Péter, Nádas Péter, Jászberényi Sándor és Márai Sándor köteteit ültette át horvát nyelvre, ezzel hatalmas szerepet vállalva a magyar irodalom nemzetközi népszerűsítésében. A kulturális menedzserből lett, Balassi-nagydíjjal is kitüntetett műfordítóval a zágrábi Interliber könyvvásáron beszélgettünk a horvát–magyar könyvszakmai kapcsolatokról. A keddi megnyitón felfigyeltem arra, hogy Tomislav Tomašević, Zágráb polgármestere és Zoran Milanović, Horvátország elnöke is sorra vette, milyen irodalmi élettel összefüggő támogatások indultak az országban és a fővárosban az utóbbi időben: mások mellett könyvtárak létrehozásáról, a könyvtárlátogatás segítéséről, könyvkiadási és alkotói támogatásokról beszéltek. Milyen az irodalom helyzete jelenleg Horvátországban résztvevői szemmel nézve?  Az volt a nagy szerencsénk, hogy az elmúlt évtizedekben az országunk kulturális minisztériuma kiemelt fontosságúnak tartotta az irodalom támogatását, függetlenül attól, hogy milyen területről érkezett a politikai pozícióba. Sőt, a miniszterelnökeink között is volt már olyan, akinek irodalmi folyóirat-szerkesztői múltja volt, tehát közvetlenül részt vett korábban a könyvszakmai diskurzusban. Ebből adódóan sok, jelentős támogatást kínáló pályázat indult – ahogyan hallhattuk a megnyitón, épp a napokban zárul le a jelentkezés egy kiemelt szakmai pályázatra.