Szigorítja a kormány a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit

Nem részesíthető előnyben a harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása „alaptalan feltételekre” hivatkozva vagy „rosszhiszemű magatartást tanúsítva” egy friss kormányrendelet szerint. A Magyar Közlöny 2014. évi 103. számában jelent meg a 297/2024. (X. 14.) kormányrendelet „egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról”. Ebben többek között szigorítják a harmadik országbeli (azaz nem EU-tagállamból érkező) munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit – azzal, hogy új szempontokat vezetnek be, amelyek alapján a kormányhivatalok az összevont engedélyek kiadását elutasíthatják. (Az összevont engedély olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja.) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáról szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet szerint ugyanis a kormányhivatal „egyéb foglalkoztatási szempontok mérlegelése alapján” is dönthet arról, hogy szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását. A szóban forgó szempontok sorát a mostani a módosítás bővíti. A kormányhivatal eszerint elutasíthatja a kérelmet (akkor is), ha – a  korábbi munkaerő-közvetítési eljárások alapján megállapítható, hogy a  magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a  foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a  közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni, – a  foglalkoztatóval szemben a  kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, – a  foglalkoztatót a  kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották, vagy befizetésre kötelezték.