Szijjártó Péter és Kelemen Hunor az erdélyi magyaroktól az RMDSZ támogatását kérte

Az erdélyi magyarok kezében van az az eszköz, hogy erős képviseletet küldjenek Bukarestbe, hogy a róluk szóló döntéseket ne nélkülük hozzák meg – mutatott rá Szijjártó Péter pénteken Csíkszeredában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választási kampányrendezvényén. Minél jobb eredményt ér el a RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, annál jobb a magyarság élethelyzete Romániában, ezért össznemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – ezt Szijjártó Péter pénteken Csíkszeredában, Kelemen Hunorral, az RMDSZ államfőjelöltjével közösen tartott sajtóértekezletén mondta.A külgazdasági és külügyminiszter Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével és államfőjelöltjével közösen vett részt a Csíki Moziban Józan ésszel címmel megrendezett teltházas pódiumbeszélgetésen. Rámutatott: tapasztalata szerint javultak a magyar-román kapcsolatok, Romániának is hasznára vált, amikor az RMDSZ kormányon volt és ezt több román tárgyalópartnere is visszaigazolta. Akkor éreztem egy nagy változást a román politika hozzáállásában Magyarországgal szemben, amikor itt egyértelműsödött a román társadalomban, hogy az RMDSZ stabilizálta a román kormány és politika működését. Kiváló szakmai teljesítményt nyújtott, és azokon a területeken, ahol ő adta a minisztert, a főnököt, a vezetőket, ott Románia kifejezetten jól teljesített, amiből a román emberek profitáltak. És azt a román politika javára írjuk, hogy ezt nemcsak hogy belátták, hanem ezt elkezdték mondani is – fogalmazott Szijjártó Péter. A nemzetpolitika kialakításának mechanizmusáról kifejtette: a magyar kormány nem akarja Budapestről megmondani, mi jó a külhoni magyaroknak, hanem a magyar nemzeti közösség képviselői jelzik, hogy milyen segítséget kérnek az anyaországtól, a mindenkori magyar kormánynak pedig “kutyakötelessége“, hogy ezeknek a kéréseknek, elvárásoknak a lehetőségek adta keretek között a lehető leginkább megfeleljen. Ezért a kormány a háború, a szankciók és az infláció közepette sem engedte, hogy a határon túli magyar közösségek támogatása áldozatául essék az infláció elleni védekezésnek. Elmondta: a gazdaságfejlesztési programokat is a külhoni magyar érdekképviseletek kezdeményezték. “Azt hiszem, hogy a román politikai elit egy része érti, hogy ez egy win-win helyzet, mert a munkahelyek itt jöttek létre, az adófizetés itt történik, a beszállítási lehetőségek itt bővültek, és én azt gondolom, hogy ez egy jó eszköz arra, hogy erősítsük magunkat, a nemzetet, a nemzetrészeket, erősítsük az együttműködést a lakóhely szerinti ország és az anyaország között” – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter. Kelemen Hunor megerősítette: a magyar közösségen múlik, hogy az RMDSZ “bent legyen a pályán”, ezért arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy november 24-én és december elsején a magyar jelöltekre szavazzanak. “Ezt az eszközt, ami a mi szövetségünk, mert mi nem a cél vagyunk, mi az eszköz vagyunk, ezt tessék használni! Ezt úgy lehet használni, hogyha odaküldenek bennünket a parlamentbe” – mondta az RMDSZ elnöke. Úgy vélekedett: bár tévedni emberi dolog, a politikában vannak helyzetek, amikor nincs helye tévedésnek, mert egy rossz döntés helyrehozhatatlan károkkal jár. Példaként az ellenzék óriásmegyék létrehozásáról szóló kezdeményezését említette, amely – ha nem sikerül megakadályozni – politikai kiszolgáltatottságot, valóságos tragédiát eredményezne a közösség számára. Hasonló visszafordíthatatlan következményekkel járna, ha a magyar közösség képviselete meggyengülne a bukaresti parlamentben. A magyar-román kapcsolatok javításának lehetőségeként Kelemen Hunor a közösen képviselhető ügyeket hozta fel. Köszönetet mondott Szijjártó Péternek, amiért a magyar európai uniós elnökség következetesen támogatta Románia schengeni tagfelvételét. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a párt államfõjelöltje a Józan ésszel! címû kampányrendezvényen Csíkszeredában, a Csíki Mozi épületében november 15-én. Fotó: MTI/Veres Nándor A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: a magyar külpolitika két fontos célkitűzése az, hogy Magyarország és Románia együttműködése minél jobb legyen, illetve az erdélyi, székelyföldi magyarság életkörülményei javuljanak, és tapasztalata szerint mindkét erdélyi célkitűzés szoros összefüggésben áll az RMDSZ erejével. Úgy értékelte: jó remény van arra, hogy az RMDSZ a küszöbönálló parlamenti- és elnökválasztáson is ugyanolyan kiváló eredményeket ér el, mint júniusban az EP- és önkormányzati választásokon. Ha erős lesz a magyar képviselet Bukarestben, akkor a magyar emberek számára fontos ügyekben nem lehet döntést hozni a magyarok szempontjainak figyelembevétele nélkül – szögezte le Szijjártó Péter. Elmondta: csíkszeredai megbeszélésükön áttekintették Kelemen Hunorral a következő időszak legfontosabb teendőit. A három legfontosabb feladat közé sorolta Románia teljes körű schengeni csatlakozásának megvalósítását, a határátkelőhelyek számának bővítését és az erdélyi gazdaságfejlesztési programot. Rámutatott: a schengeni csatlakozás tekintetében a románok és a magyarok nemzeti érdekei teljes mértékben egybeesnek, ezért – az eddigi négy hónaphoz hasonlóan – a magyar európai uniós elnökség a hátralévő időben is “minden követ meg fog mozgatni” annak érdekében, hogy Románia beléphessen a schengeni övezetbe. “Nekünk az az érdekünk, hogy a határ két oldalán élő közösségek életét a lehető legszorosabb szövetek köthessék össze” – mutatott rá Szijjártó Péter. Magyarország mielőbb gyakorlatba akarja ültetni azt a megállapodássorozatot, amelynek nyomán öt új határátkelési lehetőség nyílik a magyar-román határon. “Közösen készítünk elő két új autópálya-kapcsolatot. Ez ugye Magyarországon az M49-es és a 44-es autópályát vagy gyorsforgalmi utat jelenti. Készítjük elő egy híd újjáépítését Magyarcsanádnál és egy közúti átkelőhely építését Kübekházánál. Korábban az önök közlekedési miniszterével aláírtam a megállapodást a Szeged – Temesvár vasútvonal előkészítéséről” – részletezte a külgazdasági és külügyminiszter. A harmadik fő feladat, a gazdaságfejlesztési program folytatása kapcsán kifejtette: eddig hatezer vállalkozás kapott már támogatást, létrejött 170 milliárd forintnyi beruházás, és a legújabb, négy megyét érintő pályázati kiírás keretösszegét a magyar kormány 10-ről 25 milliárd forintra emelte annak érdekében, hogy a rendkívüli igényeket ki tudja elégíteni. “Készen állunk arra, hogy Romániával az együttműködésünket még szorosabbra fűzzük, és az – RMDSZ reménybeli részvételével megalakuló – új román kormánnyal a lehető legeredményesebb és legszorosabb együttműködést tudjuk végrehajtani” – mondta a külgazdasági és külügyminiszer. Kelemen Hunor a sajtóértekezleten kiemelte: az RMDSZ akkor tudja a Romániában élő magyar közösség biztonságát, szülőföldön való boldogulását, megmaradását segíteni, ha rendelkezik parlamenti és lehetőség szerint kormányzati eszközökkel, ehhez pedig szüksége van az erdélyi magyarság támogatására. Elmondta: ahhoz például, hogy az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elhibázott közigazgatás-átszervezési törvénykezdeményezését a parlament elutasítsa, az RMDSZ-nek partnerekre van szüksége, amihez ott kell lennie a parlamentben, lehetőleg a kormánytöbbségben. “A nyelvi jogokkal kapcsolatosan az oktatásban és a közigazgatásban használható anyanyelvi jogokat hasonlóképpen meg kell szilárdítani, az igazságszolgáltatásban pedig alkalmazni kell, ezek az első lépések. Egy kormányzati szerepvállalás ehhez lehetőséget ad” – magyarázta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke kifejezte reményét, hogy a szövetség jelöltjei november 24-én és december elsején is megkapják a magyar emberek támogatását, akárcsak a június 9-i európai parlamenti és helyhatósági választások alkalmával.