Szijjártó Péter Szerbiában beszélt arról, hogy reméli: Donald Trump győzelme Európában is megerősíti a béke és a kölcsönös tisztelet hangját

Magyarország példája jól bizonyítja, hogy az Európai Unió és a NATO lojális tagjaként is lehet sikeresen érvényt szerezni a nemzeti érdeknek, csak nem szabad feladni az állami szuverenitás egy kis részét sem – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a boszniai Szerb Köztársaságban.A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a boszniai Szerb Köztársaság befektetési konferenciájának panelbeszélgetésén kiemelte, hogy Magyarországon a kormányzati munka iránytűje mindig a nemzeti érdek, és hazánk példája azt is tanúsítja, hogy az Európai Unió és a NATO lojális tagjaként is lehet sikeresen érvényt szerezni a nemzeti érdeknek. Ehhez szükség van egy nagy adag bátorságra, szükség van a nemzeti büszkeségre. És szükség van arra, hogy az ember a legnagyobb nyomás dacára se adja fel a nemzeti szuverenitásának egy pici részét sem. (…) Nagyon fontos, hogy minket, magyarokat, nem úgy ismernek, mint akik bármilyen felszólításra akár a ‘Jawohl!’, akár a ‘Yes, Sir!’ kifejezéssel válaszolnánk, hanem ami egybeesik a nemzeti érdekeinkkel, azt végrehajtjuk, ami nem esik egybe a nemzeti érdekeinkkel, arról vitázunk”  – fogalmazott. Ezután hangsúlyozta, hogy a 2010 előtti baloldali kormányzás alatt a “magyar gazdaságot gyakorlatilag tönkretették, a nemzeti vagyont is kiárusították, a stratégiai ágazatokban mindenhol a külföldi tulajdon volt többségben, és Európa legmagasabb adóit kellett fizetni, de ezzel párhuzamosan rendkívül magas volt a munkanélküliség, az államadósság és a költségvetési hiány”. Szavai szerint ezen a nehéz helyzeten végül úgy sikerült úrrá lenni, hogy egyrészt bevezették a munkát terhelő legalacsonyabb adókat Európában, s egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót, illetve a kontinensen is egyedülálló egykulcsos, 9 százalékos társasági adót vezettek be, amiből minden hazai vállalat sokat profitált, másrészt hitet tettek a gazdasági semlegesség mellett. A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy nem engedjük, hogy belekényszerítsenek minket különböző skatulyákba. Mi a nyugati integrációknak vagyunk a tagjai. De nem adjuk fel az arra vonatkozó jogunkat, hogy a tőlünk keletre álló világgal is szoros üzleti, gazdasági, beruházási együttműködést építsünk fel” – mondta. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy azok, akik megpróbálták Magyarországot lebeszélni a keleti világgal való gazdasági együttműködésről, azért teszik ezt, mert “irigyek”, továbbá “nem akarják, hogy mi ott a versenytársaik legyünk”. Rámutatott, hogy a magyar gazdasági növekedés egyik fontos pillére, hogy hazánk a keleti és a nyugati vállalatok találkozási pontjává vált, egymás mellett építik a gyáraikat a német és a kínai cégek, ugyanis ezek globális stratégiái nem működőképesek egymás nélkül. “Mi soha nem zártunk ki Magyarországról beruházókat pusztán azért, mert valamely konkrét országból érkeztek (…) Mi nem diszkriminálunk senkit. Mi nem akarjuk azt, hogy a világ újra gazdasági blokkokra osztódjon” – emlékeztetett. Az európai integrációs út meg a keleti világgal való együttműködés szerintem nemhogy nem zárják ki egymást, hanem erősítik egymást” – tette hozzá. A miniszter ezután arra is kitért, hogy Magyarország a Nyugat-Balkán békéjében és sikerében érdekelt, ezért felelős szomszédságpolitikát folytat, amelynek a keretében 26 millió eurós értékű mezőgazdasági támogatási programot hirdettek a boszniai Szerb Köztársaságban. Ennek nyomán az érintettek mintegy 4700 mezőgazdasági eszközt vásároltak 57 magyarországi vállalattól, így “win-win helyzetről” van szó. Aláhúzta, hogy ez a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés eredményeként jöhetett létre. “Nem idejöttünk nagy arccal, nem idejöttünk fenyegetőzve, nem idejöttünk azzal, hogy ha nem csinálod ezt, akkor szankciós listára teszünk. Nem idejöttünk kioktatva, hogy csináljátok ezt, mert nektek ez lesz jó. Hanem idejöttünk, és megkérdeztük” – mondta. Valamint ennek kapcsán sérelmezte, hogy az Európai Unió hazánkat is pénzügyi szankciók alá helyezte. “A kölcsönös tisztelet sok esetben hiányzik a nemzetközi együttműködésből” – jegyezte meg. Majd tudatta, hogy magyar vállalatok szélerőművek, naperőművek, továbbá egy szennyvíztisztító telep építésében is részt fognak venni a boszniai Szerb Köztársaságban. Emellett a nyugat-balkáni térségben sikeres Mol és az OTP is érdekelt lehet a piacra lépésben – fűzte hozzá. Szijjártó Péter végezetül üdvözölte azt, hogy az utóbbi időben a patrióta politikusok egyre sikeresebbek világszerte. Az Európai Parlament harmadik legnagyobb képviselői csoportját most már mi alkotjuk, és az Egyesült Államokban is egy patrióta, békepárti elnök nyert. És azt hiszem, hogy ennél jobb hírt Európa és benne Közép-Európa nem is kaphatott volna” – jelentette ki. Elfogadhatatlannak minősítette a nyugati hozzáállást a boszniai Szerb Köztársasághoz, mondván, hogy azok a brüsszeliek a legnagyobb antidemokraták, akik a demokrácia érvényesülését kérik folyamatosan számon. Ha egy országban vagy egy entitásban konzervatív, patrióta párt vagy politikus győz, akkor azonnal a demokrácia haláláról beszélnek. Ha ugyanabban az országban a liberálisok nyernek, akkor azt mondják, hogy a demokrácia soha nem volt még olyan jó állapotban, mint akkor. (…) És én azt megértem, hogy a brüsszelieknek könnyebb az, hogy ha bábkormányok vezetik az országokat és az entitásokat, de hála Istennek nem Brüsszelből döntenek, és nem is Berlinből döntenek, hanem döntenek az emberek itt, a boszniai Szerb Köztársaságban, meg döntenek az emberek Magyarországon arról, hogy kik legyenek a kormányrúdnál”  – fogalmazott. Az utóbbi időszak fontos választásain mindenhol a békepárti, patrióta erők győzedelmeskedtek, és ez minden eddiginél jobb reményt ad arra, hogy a béke végre visszatérjen Európába – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Jahorinában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a boszniai Szerb Köztársaság elnökével, Milorad Dodikkal tartott közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak fontos választásain mindenütt a magyar kormány barátai nyertek: Ausztriában a parlamenti választáson, a boszniai Szerb Köztársaságban az önkormányzati választáson, illetve az Egyesült Államokban az elnökválasztáson is. Mindenhol a békepárti, patrióta erők, a békepárti, patrióta vezetők győzedelmeskedtek. Ez azt jelenti, hogy minden eddiginél jobb reményünk van arra, hogy a béke visszatér Európába (…) A nyugalom pedig olyan stabilitást ad, amely lehetővé teszi, hogy Közép-Európában a következő időszak a nagy gazdasági felemelkedés időszaka legyen” – mondta. Majd kifejtette, hogy az új helyzet lehetőséget teremt Magyarország felelős szomszédságpolitikájának folytatására is, amely a nyugat-balkáni európai uniós integráció felgyorsítására és a gazdaságfejlesztési programok végrehajtására fókuszál. Utóbbi kapcsán sikertörténetnek nevezte azt a programot, amelynek a keretében hazánk körülbelül 26 millió euróval segítette a mezőgazdasági vállalkozásokat a boszniai Szerb Köztársaságban, hogy magyar gyártású eszközöket vásároljanak. “Mivel mindketten nyertünk ezen a programon, ezért úgy döntöttünk, hogy folytatjuk, illetve elnök úr javaslata nyomán azt kiterjesztjük a kisvállalkozások szélesebb köre irányába” – tájékoztatott. Illetve arra is kitért, hogy magyar cégek megkezdték az előkészítését annak, hogy három nagy, a német fél által felmondott projektben szerepet vállaljanak. És ennek a keretében a naperőmű, a szélerőmű és a szennyvíztisztító telep építése egyesíti majd a környezetvédelmi és a gazdaságfejlesztési célokat. Szijjártó Péter leszögezte, hogy az elmúlt hetek patrióta és békepárti győzelmei esélyt jelentenek arra, hogy a nemzetközi politika, és így a Nyugat-Balkán-politika is visszatérjen a kölcsönös tisztelet talajára. “Itt az ideje annak, hogy leszámoljunk a fenyegetés, a kioktatás és a szankciók politikájával. Itt az ideje annak is, hogy erősítsük a megválasztott vezetőkkel fenntartott civilizált, kulturált párbeszédet” – húzta alá. Ez annál is inkább indokolt, mivel az eddigi, fenyegetésekre épülő stratégia láthatóan nem működött, s túl azon, hogy nem működött, még kétségbe is vonta az itt élő népek demokratikus döntéshez fűződő jogát. (…) Azt gondolom, hogy most sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint voltunk néhány évvel ezelőtt, és ez a kedvezőbb környezet újabb lehetőséget kínál arra, hogy együttműködésünk még hatékonyabb legyen”  – vélekedett. A miniszter végül újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az elmúlt ezer napban soha nem volt még akkora esély a béketeremtésre Ukrajnában, mint most. Őszintén reméljük, hogy Donald Trump elnök úrnak sikerült beváltania a terveit, és sikerül minél előbb elérni a békét. Mi azt látjuk, hogy minden egyes nap, ami háborúval telik, az újabb halálos áldozatokkal jár, újabb pusztítással jár és újabb szenvedést hoz. (…) Úgyhogy a magunk részéről, ahogy eddig, ezután is a legteljesebb erővel érvelünk a béke mellett. Ez az álláspont Európában kisebbségben van, azonban globálisan nagy többségben (…) És a boszniai Szerb Köztársaság is és mi is büszkén vagyunk tagjai ennek a békepárti többségnek” – jegyezte meg. Valamint kifejtette, hogy Európának nyilvánvalóan új stratégiára van szüksége, mivel a kontinens nincs olyan állapotban sem pénzügyi, sem katonai szempontból, hogy az Egyesült Államok helyére lépjen. “Én abban bízom, hogy Donald Trump győzelme Európában is megerősíti a béke és a kölcsönös tisztelet hangját. És hogyha a kölcsönös tisztelet hangja megerősödik, akkor Brüsszelből is több tisztelettel kell, hogy beszéljenek Bosznia-Hercegovinával és ezen belül ez a boszniai szerbekre is igaz” – összegzett. (MTI / Kiemelt kép: Facebook).