Szijjártó Péter tovább erősítené a magyar békemissziót

Tovább kell erősíteni a magyar békemissziót, mivel miközben az amerikai elnökválasztás nyomán még soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború lezárására, az eszkaláció kockázata is most a legerősebb – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Vallettában.A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsülésén arról számolt be, hogy az emberiség ma a veszélyek korában él, a kontinens is számos súlyos válsággal került szembe az elmúlt években, például a tömeges illegális bevándorlással, a koronavírus-járvánnyal, majd az ukrajnai háborúval. Utóbbi kapcsán kifejtette, hogy Magyarország szomszédos országként közvetlen szembesül a fegyveres konfliktus negatív hatásaival, ennek ellenére a valaha volt legnagyobb humanitárius műveletét hajtotta végre, beengedve 1,4 millió menekültet Ukrajnából. Már több mint ezer napja élünk ennek a háborúnak a szomszédságában. És mi ugyanazt az álláspontot képviseltük ebben az ezer napban. (…) Az eltelt idő megmutatta, hogy a csatatéren nincs megoldás. A fegyverszállítások nem vittek közelebb a békéhez, de mindenképpen több áldozatot okoztak. Ezért úgy gondolom, az eddig követett stratégiák kudarcot vallottak, és új stratégiára van szükségünk, a béke stratégiájára”  – szögezte le. “Ahelyett, hogy a sorkötelezettségi korhatár csökkentését sürgetnénk, a tűzszünet megteremtésén és a béketárgyalások megkezdésén kellene dolgoznunk” – folytatta. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy ezért indított a magyar kormány idén nyáron békemissziót, amelyet most tovább kell erősíteni, mivel egyfajta kettős helyzet állt elő azáltal, hogy noha az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, de másrészt minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye. Mi a szomszédságban nagyon reméljük, hogy január 20-áig nem történik semmi visszafordíthatatlan. (…) Ezért továbbra is hozzájárulunk a kommunikációs és diplomáciai csatornák nyitva tartásához, s ebben a tekintetben az EBESZ-t rendkívül fontos platformnak tekintjük, alapvetően az utolsó olyan térségbeli platformnak, amely biztosítja a civilizált kelet-nyugati párbeszéd lehetőségét”  – mondta. A miniszter végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban számos esemény demonstrálta, hogy jelentősen megerősödött a vallási alapú megkülönböztetés a világban. “Nyugat-Európában jelen van a modernkori antiszemitizmus. Szíriában, a Közel-Keleten és több afrikai országban üldözik a keresztényeket. Ahogyan az iszlámellenesség is felbukkan a világ számos pontján” – sorolta. Majd emlékeztetett a tíz éve elfogadott bázeli nyilatkozatra az antiszemitizmus elleni fellépésről, s azt is felidézte, hogy akkor célként lett kitűzve egy hasonló dokumentum elfogadása más vallások védelme érdekében is, ami azóta sem történt meg. Ezért most azt kérem, hogy ezen az ülésen fogadjunk el közös nyilatkozatot a keresztények, a muszlim közösségek és más vallások elleni diszkriminációval szembeni küzdelemről” – tette hozzá. (MTI / Kiemelt kép: Facebook).