Szinte csoda: a magyar iparnak van egy ágazata, amin nem fog a háború – elmagyarázzuk, miért szárnyal

Az élelmiszeripar és a gyógyszergyártás is jól teljesít, miközben a teljes ipari termelést továbbra is a német gazdaság gyengélkedése sújtja. A hazai gyógyszeripar felülteljesítésének hátteréről, a tendencia irányáról kérdezte a Világgazdaság Polacsek Csabát, a PwC Magyarország cégtársát. A gyógyszeripar és az általános ipari termelés teljesítményét eltérő tényezők befolyásolják Magyarországon. Míg az általános ipari termelésben komoly súlya van az európai, elsősorban német autóipari keresletnek, addig a magyar gyógyszeripar a világpiacra fókuszáló és oda exportáló, jelentős mértékben innováció-vezérelt ágazat – kezdte elemzést Polacsek Csaba.A magyar gyógyszeripar megkerülhetetlen zászlóshajója a Richter./Fotó: Kallus György/VilággazdaságHibás döntések sújtják az európai gazdaságotAz európai gazdasági teljesítmény mögött húzódó összetett folyamatok megértéséhez elsőként az autóipar teljesítményét is meg kell vizsgálni.  „A német autóipari termelés problémáit jelentős mértékben részben külső tényezők, részben ideológiailag vezérelt és véleményem szerint hibás döntések sorozata okozta: elsősorban a német energiapolitika problematikája. A nukleáris energiától való elfordulás, a leválás az orosz gázról és az LNG-re való áttérés, a széntüzelés számos negatív hatással járt. Gyengült az energetikai ellátásbiztonság, a szükséges beruházások miatt drágább lett az energia” – magyarázta a szakértő. Kiemelte az is, hogy a koronavírus miatt visszaestek az új autó eladások, mert a pandémia idején megváltozott a munkavégzés jellege, illetve a gazdasági recesszió miatt a nagyértékű fogyasztási cikkek kereslete visszaesett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új autó értékesítések visszaesése 2019 és 2021 közötti összehasonlításban Európában volt a legmagasabb (23 százalék), míg az USA-ban 12 százalék, Japánban 15 százalék, Kínában pedig egy minimális visszaesést követően már 2 százalékos növekedés volt látható. 2022-ben a globális ellátási láncok problematikája és a félvezető hiány miatt a fejlett országokban (EU, USA, Japán) csökkentek a gépkocsi eladások, ugyanakkor Kínában, Indiában nőtt a forgalom. Az elektromos járművek esetében az EU versenyhátrányban van Kínával és a Teslával szemben. Az állami támogatások kivezetése után a megfelelő töltési infrastruktúra hiánya miatt a vásárlók jelentős mértékben fordultak el az elektromos járművektől – világította meg az európai autóipar gyengélkedésének okait.