Szuperintelligens AI: álom vagy valóság?

Mesés jövőt vízionál a ChatGPT alkotója az emberiség számára, ahol a mesterséges intelligencia (AI) a jólét megteremtésének legfőbb mozgatórugója lesz. Sam Altman utópisztikus elképzeléseit egy esszében fogalmazta meg, ami vitát váltott ki a témával foglalkozó szakemberek körében. A kritikusok szerint míg a várt pozitív hatások túlzóak, addig az esetleges negatív hatásokról kevés szó esik az írásban. Ráadásul Sam Altman maga is érdekelt abban, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki a technológiáról, ezért érdemes ennek megfelelően értékelni szavait. Nagy port kavart a technológia szektor berkeiben Sam Altman, a ChatGPT atyjának esszéje. Altman az „Intelligencia Kora” címet viselő írásában az AI modellek és az emberiség jövőjéről fejtette ki véleményét. Az OpenAI vezérigazgatója egy olyan utópiát írt le, ahol az emberiség mindennapjait AI asszisztensek egyengetik, a szuperintelligens AI modellek pedig mindennapossá teszik a nagy tudományos felfedezéseket. Ebben a világban az AI egy bárki számára könnyen hozzáférhető erőforrás, ami korábban elképzelhetetlen képességekkel vértezi fel. A szakember szerint egy új korszak kapujában állunk, ahol folyamatos fejlődés és társadalmi jólét uralkodik. A szuperintelligenciáról és az AI asszisztensekről részletesebben az esszéről írt cikkünkben olvashatnak. Az AI-guru optimizmustát azonban nem mindenki osztja a szektor szakértői közül. A kritikusok közül többen rámutattak arra, hogy Altman eltúlozza az AI pozitív, és alul becsüli annak negatív hatásait. Különösen a szuperintelligencia vélt vagy való képességeit és az emberiség jólétére gyakorolt hatását vonták kétségbe. Tény és való, hogy Altman elsősorban a technológia lehetséges pozitív oldalát domborította ki, kevés szót ejtve annak kockázatairól. A potenciális negatív hatások között említi a munkaerőpiac átalakulása miatti munkahely megszűnéseket és az esetleges társadalmi egyenlőtlenség növekedést. „Sajnálom, de az AI nem fogja megoldani a klímaváltozást” címmel hozott le kritikát James Temple az MIT Technology Review-ban. Temple írásában elsősorban a szuperintelligencia túlértékelését kritizálta. Különösen Altman azon állítását, miszerint megoldja a klímaváltozás okozta kihívásokat. A kritika rámutat, hogy éppen az AI az, ami rendkívül energiaigényes iparág lévén visszaveti számos technológiai cég klímacéljainak megvalósítását, ráadásul újabb szénalapú energiaforrások bevonását hozza magával világszerte. Temple megjegyzi, hogy Altman nem rég a Fehér Ház tisztviselőinél lobbizott egy óriási AI-adatközpont építéséért, amely energiaigénye 5 nukleáris reaktor termelőképességének felelne meg. Hallam Stevens, a James Cook egyetem professzora az AI modellek fejlesztésében kulcsfontosságú mély tanulás (deep-learning) korlátaira hívta fel a figyelmet. A mély tanulás egy gépi tanulás, mely mesterséges neurális hálózatokkal teszi lehetővé, hogy az AI modellek tanuljanak és strukturált döntéseket hozzanak. Cook szerint ez a technológia csak bizonyos problémák megoldásában jelent áttörést, olyanokban, ahol rengeteg adat áll rendelkezésre. Az emberiség összes problémája azonban nem egyszerűsíthető le szimpla minta keresésre, és vannak olyan területek, ahol nem is áll rendelkezésre annyi adat, amire a mély tanuláshoz szükség van. Dr. Mark van Rijmenam nemzetközileg elismert jövőkutató a hatalomkoncentráció és az egyelőre beláthatatlan munkaerőpiaci hatások veszélyeit emelte ki reakciójában. Az AI gyors fejlődése és munkafolyamatokba való beépülése állások milliárdjait teheti elavulttá, mielőtt a Sam Altman által belengetett új foglalkozások létrejönnének. A technológiai hatalom véleménye szerint már napjainkban is egy szűk csoport kezében összpontosul, mint Elon Musk, vagy éppen Sam Altman. Ezt a koncentrációt pedig az AI tovább erősítheti. A jövőkutató és stratéga megjegyzi, a Sam Altman által vezetett OpenAI is non-profit vállalatból alakult át egy profit korlát mellett működő vállalattá, ami jelenleg éppen ezen korlát lebontása felé tesz lépéseket, hogy egy klasszikus profitmaximalizáló szereplővé váljon. Maga Altman iparágban betöltött szerepe is a kritikák tárgyává vált. Stevens és Rijmenam is kiemeli, hogy Altman, az AI szektor legnagyobb cégének vezetőjeként, erősen motivált a pozitív narratívák terjesztésében. Ezt tükrözi az is, hogy meglehetősen pontatlanul fogalmazva „ezer napokra” tette az első szuperintelligencia létrehozását, amely a néhány évtől akár évtizedekig is terjedhet. A Reuters információ szerint az AI szakember éppen egy új, 6.5 milliárd dolláros befektetési kör lezárásán dolgozik, amely 150 milliárd dolláros cégérték mellett valósulhat meg. Ezzel az OpenAI megerősítheti pozícióját, mint a világ egyik legértékesebb magánvállalata. Források: MIT Technology Review, TheDigitalSpeaker, The Conversation, Reuters Címlapkép: depositphotos.