Szuverenitás a globalizáció és digitalizáció korában

„A jogállamiság 2024-es változata egyesíti a bírák, a militáns csoportok és a függetlennek állított közigazgatási hatóságok hatalmát. A bírák úgy alkotnak törvényt, hogy közben úgy tesznek, mintha értelmeznék azt. A militáns csoportok követeléseiket a médián keresztül alapvető jogokká alakítják át. A »független« közigazgatási hatóságok a társadalmi tervezés agresszív formáját gyakorolják anélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna, a gyűlölet és a dezinformáció elleni küzdelem nevében pedig valójában civilizációs cenzúrát hirdetnek. Teszik mindezt egy olyan globalizált technostruktúra részeként, amely folyamatosan megfosztja a nemzeti szuverenitást a lényegétől” – hangsúlyozta Mathieu Bock-Coté világhírű kanadai szociológus, író, politikai kommentátor a Szuverenitás törvényei című pénteki konferencián. Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója megnyitóbeszédében kiemelte Magyarország történelmi küzdelmeit a szuverenitással, különösen a Szovjetunió alatt elszenvedett nyomást, valamint az 1990 utáni jelentős változásokat, amelyek lehetővé tették, hogy Magyarország visszanyerje függetlenségét. A főigazgató hangsúlyozta a minőségi oktatás fontosságát, és megjegyezte, hogy az MCC küldetése a fejlődés elősegítése. A szuverenitás mind az MCC, mind Magyarország számára létfontosságú téma, így az intézmény ideális helyszínt biztosít e kritikus vita számára. Dr. Sándor Lénárd, az MCC Jogi Iskolájának és a Nemzetközi Jogi Műhelynek a vezetője hangsúlyozta a szuverenitás megvitatásának fontosságát a mai világban. Rávilágított arra, hogy a szuverenitás az emberek számára azt jelenti, amit a szabadság jelent az egyén számára – lehetővé teszi, hogy saját sorsát kezében tartsa, és politikai, kulturális identitását megőrizze.