Tarlós István szerint Karácsony rossz döntései is hozzájárulnak ahhoz hogy nagy a baj Budapesten

Számos védmű kritikus állapotban van és az elmúlt öt évben semmilyen komoly beruházás nem volt az árvízvédelem terén Budapesten, ráadásul Karácsony Gergely a csillaghegyi öblözetet védő nyúlgátat minden téren alaptalanul nyilvánította fő védvonallá – erről beszélt Tarlós István a Magyar Nemzetnek. A korábbi főpolgármester szerint több tízmilliárdos épített érték veszhet el mert a “klímaforradalmárok és sötétzöldek” megakadályozták a parti védmű megépítését.Bár az előrejelzések szerint a 2013-as rekord árvízszintet nem fogja elérni az árhullám, de ha a víz szintje 850 centiméter fölé megy, akkor a különbségnek csak statisztikai jelentősége van – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Tartós István. A volt főpolgármester rámutatott, hogy ugyan jogi értelemben a Római-part hullámtér, de gyakorlati szempontból már 1914 óta nem az, hiszen folyamatosan beépült, így a területen már életvédelemről is szó van. Emlékeztetett, hogy az egyik jelenlegi főpolgármester-helyettes olyan zseniális javaslatot tett, hogy menekülőlétrákat biztosítsanak árvíz esetén a lakóknak. Bele sem gondolva abba, hogy idősek, kisgyermekek, vagy mondjuk várandós nők hogyan menekülnének a rohanó víz elől ezeken a létrákon. A városvezetés szakmaiságáról azért ad egy képet, Karácsony Gergely- ideiglenes jogosítványával élve- hozott egy határozatot a Királyok útján építendő nyomvonalról, amivel igen komoly felelősséget vett a nyakába -vélekedett Tarlós István. Hozzátette, baloldali politikusok és véleményvezérek 2016 óta folyamatosan azt állították, hogy a csillaghegyi öblözetet védő műtárgyat a Királyok útja mentén kell megépíteni, azonban 2019 óta egyetlen egy kapavágás sem történt a területen. Kitért arra is, hogy a jelenlegi felkészültségről sokat elárul az, hogy Karácsony Gergely a csillaghegyi öblözet védelme során négy kilométeres agyagmag építéséről beszélt, miközben a Dunával párhuzamos védendő szakasz 3,1 kilométer, ebből az agyagmagot csak egy szakaszon, a Királyok útján volt szükséges megépíteni, ami körülbelül teljes hosszon1900 méter. Tarlós István beszélt a védművek rossz állapotáról. Felidézte, hogy 2010 és 2019 között az FCSM szakemberei kétszer is felmérték a fővárosi védművek állapotát. A budapesti árvízvédelmi építmények tömege nagyon nagy, különösen, ha a hatalmas lépcsőket, a rengeteg víznyelőt is beleszámítjuk. Azonban a védműveknek se a keresztmetszeti méretei, se a magassági méretei már nem felelnek meg az előírásoknak. Az állékonysága például a Csillaghegyi öblözeti nyúlgátnak mindig is kritikus volt, mert a gát alapjai soha nem épültek meg -mondta a korábbi főpolgármester. Véleménye szerint rossz stratégia, hogy a főváros jelenleg a Margitszigetet emeli ki, mint lehetséges és fontos védendő területet. A szigeten nincs állandó lakosság, így ott életvédelemről nem is lehet beszélni. Mindeközben pedig bizonyos árvízszint fölött a Margitsziget nem levédhető, ugyanis kavicságyon fekszik, és egy idő után, a kavicságyon keresztül alulról felszivárog a víz a szigetre. Tarlós István felhívta a figyelmet, hogy a csillaghegyi öblözet mellett Újpesten és Észak-Angyalföldön is vannak kritikus szakaszok. Ha valahol beépülne Budapesttől délebbre egy vízlépcső, a Gellért-hegynél található Ínség-sziklát kirobbantanák, és végre kiemelnék a Szabadság-híd alól a második világháborús roncsokat, akkor már sokat segítenének a budapesti árvízvédelmen, de hosszú távon egy elkerülő csatorna építése lenne a megoldás Bécshez hasonlóan -jelentette ki. Azt is megjegyezte a volt főpolgármester, hogy Budapest hiába védekezik önállóan, ez jogilag lehet így, valójában soha nem lesz elegendő erőforrása egy önálló védekezéshez. A liberális média már most látja, hogy tele lesz azzal, a jelenlegi városvezetés megvédte a várost, miközben alapvetően ezt a védelmet Pintér Sándor, a honvédség és a kormányhivatal fogja megadni, igaz a Fővárosi Csatornázási Művek intenzív közreműködésével. Vezető kép: Horáth Péter Gyula .