Társadalmi egyeztetésre bocsátották az Airbnb-tervezetet

Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a jogszabálytervezetet, amely a fővárosi Airbnb szolgáltatás szigorításáról szól. Két éven keresztül valóban nem jelenhetne meg új szereplő a rövid bérleti piacon Budapesten, illetve az átalányadózók terhei közel négyszeresére emelkedhetnek a jövő évtől. Hétfőről keddre virradó éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az Airbnb rendelet szigorításáról szóló jogszabálytervezetet. A várakozásoknak és előzetes bejelentéseknek megfelelően a kormány érdemben megszigorítaná a fővárosi rövid bérleti piacon tevékenykedők helyzetét.Társadalmi egyeztetésre bocsátották az Airbnb-tervezetet / Fotó: MediaworksAhogy azt a Világgazdaság is megírta, jogszabálytervezet alapján Budapest közigazgatási határán belül 2026. december 31-ig nem lehetne nyilvántartásba venni új magánszálláshelyet, illetve egyéb szálláshelyet. A tervek szerint a változás 2025. január elsején lépne életbe, vagyis az idei évben még beléphetnek új szereplők a piacra.Még engedélyt kaphatnak azok, akik 2024. december 31-ig szálláshely-minősítési eljárás iránti igényüket benyújtották a megfelelő szervezethez.Egy kérelem akkor tekinthető benyújtottnak, ha a szolgáltató a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén az önértékelését befejezte. A jogalkotó a tervek szerint az érintettek adóterhét is érdemben megnöveli: a törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó mértékét szobánként 38 400 forintról 150 000 forintra emelnék. Ezzel 3,9 szeresére emelkedne a kérdéses adó mértéke.A tervezetben viszont nem konkrétan Budapest lett nevesítve– hívja fel a figyelmet a Bankmonitor közleménye. A tervezet értelmében azon településeken emelkedne meg az adó mértéke, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Ugyanakkor azon településeken marad 38 400 forint a szobánkénti évi átalányadó, ahol ezt a szintet nem lépte át a vendégéjszakák száma. A jogszabályváltozás 2025-től lépne életbe a tervek alapján, vagyis a jövő évben az érintetteknek már a megemelt adót kellene megfizetniük. A kérdéses települések listáját a KSH adatbázisa alapján a NAV minden év január 31-ig köteles közzétenni. 2025-ben ezen közzétételnek már január 15-ig meg kell történnie.A KSH egyik korábbi publikációjában már láthatjuk a 2023-as év 15 legnépszerűbb hazai turisztikai célpontjainak listáját az ott eltöltött vendégéjszakák számával együtt:Budapest, 14 162 000 vendégéjszakaSiófok, 1 117 000 vendégéjszakaHajdúszoboszló, 1 112 000 vendégéjszakaHévíz, 1 069 000 vendégéjszakaBalatonfüred, 888 000 vendégéjszakaBük, 744 000 vendégéjszakaZalakaros, 730 000 vendégéjszakaGyula, 596 000 vendégéjszakaSzeged, 595 000 vendégéjszakaSárvár, 581 000 vendégéjszakaDebrecen 577 000 vendégéjszakaEger, 571 000 vendégéjszakaMiskolc, 498 000 vendégéjszakaGyőr, 485 000 vendégéjszakaNyíregyháza, 391 000 vendégéjszakaNincs kimondva tehát a tervezetben, hogy Budapesten emelkednek az adók, de a vendégéjszakák száma alapján ez egyértelműen kiolvasható. Az összes vendégéjszakák száma 2023-ban egyedül Budapesten lépte át a 2 milliót. Az idei év lesz az irányadó a 2025-ös átalányadó szempontjából.A két intézkedés hatással lehet a fővárosi albérleti díjakra és lakásárakra is.Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentése alapján Budapesten mintegy 26 ezer szoba fogad vendégeket magánszálláshelyeken. Ez a szám az idei évben még emelkedhet, de a jövő évtől 2026. december 31-ig belépési tilalom van. Ez alapvetően befagyasztja a piacot.