Távoznak a bankok a klímaszövetségből – mi áll a háttérben?

A legnagyobb amerikai bankok után az európai társaik is elhagyhatják a közösen létrehozott klímaszövetséget, írta meg a Financial Times. Az  utóbbi hetekben hat amerikai bank távozott a klímacélokat kitűző szövetségből, miután az Egyesült Államokban egyre nagyobb nyomás alá kerültek. Habár kilépésükkel felmentették magukat a közös célok elérésének kötelezettsége alól, többen jelezték, hogy önálló klímastratégiával továbbra is elkötelezettek bolygónk zöldítésében. December óta egymás után lépnek ki prominens bankok a szektor legnagyobb klímaszövetségéből. A Net Zero Banking Alliance (NZBA) névre keresztelt, önkéntes alapon működő szervezetből először a hat legnagyobb amerikai bank távozott, akikhez a hét folyamán négy kanadai bank csatlakozott. A Financial Times információi szerint az Atlanti-óceán túlpartján fekvő, európai társaik is a kilépést fontolgatják, hacsak a szervezet nem enyhít a szabályain. Az első távozók a Goldman Sachs és a Wells Fargo voltak december elején. A duóhoz a Citigroup, a Bank of America és a Morgan Stanley csatlakoztak még a tavalyi év végén. A sort az Egyesült Államok legnagyobb bankja, a JPMorgan zárta január 7-én. Két nappal ezelőtt a hat amerikai bankhoz hasonlóan szintén a kilépést mellett döntött a Bank of Montreal, a National Bank of Canada, a Canadian Imperial Bank of Commerce és a TD Bank is. A Financial Times szerint az európai bankok közül a HSBC, az UBS és a Deutsche Bank csatlakozhatnak a távozókhoz. A klímaszövetségből kilpő bankok nem indokolták döntésüket, azonban többen hangsúlyozták, hogy nem fordultak el a karbonsemleges klímapolitikától. A kilépéssel kapcsolatban a JP Morgan kijelentette, hogy továbbra is elő kívánja segíteni az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák fejlődését. A Morgan Stanley is közölte, hogy ezután is közzé kívánja tenni a 2030-ra kitűzött fenntarthatósági céljainak teljesüléséről készülő riportjait. A kanadai bankok külön nyilatkozatokban írták meg, hogy a szövetségen kívül is folytatják karbonsemleges törekvéseiket, önálló klímastratégiák kidolgozásával. Az NZBA-t 2021 április 21-én hozta létre 43 vezető globális pénzintézet az ENSZ támogatásával. A klímaszövetséghez csatlakozó bankok önként vállalták, hogy hitelezési és befektetési stratégiájukat a Párizsi Egyezmény céljaihoz igazítva átalakítják, és 2050-re portfóliójukat karbonsemlegessé teszik. A szövetség tagjainak 2030-ig közbülső célokat kell kitűzniük és rendszeres beszámolókat közzétenniük azok megvalósításáról. A távozók ellenére a szövetség nem vesztette el jelentőségét. Jelenleg 44 országból 138 tagot számlálva továbbra is számottevő mértékben képviseli a bankszektort. Az erőviszonyok viszont eltolódtak az európai bankok irányába. A kilépési hullámnak politikai okai lehetnek, különösen az amerikai bankok tekintetében. Donald Trump megválasztását követően egyértelművé vált, hogy dereguláció következik az energiaszektorban, lebontásra kerülnek bizonyos környezetvédelmi szabályok, és célkeresztbe kerülhetnek azok a vállalatok, akik klímastratégiájuk miatt visszavetik az amerikai olaj- és gázszektor működését. Trump beiktatásának közeledtével több republikánus politikus is bírálta a pénzügyi szektor szereplőit, hogy összejátszottak az olaj- és gázipari vállalatok finanszírozásának blokkolása érdekében. Három nagy vagyonkezelőt, a BlackRockot, a Vanguardot és a State Streetet, be is perelte egy 11 republikánus államból álló, Texas vezette koalíció, Trump megválasztása után, amiért összehangolt klímastratégiájukkal megsértették a trösztellenes törvényt. A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock, néhány héttel ezelőtt távozott is az NZBA-hoz hasonló, vagyonkezelőket tömörítő klímaszövetségből. Az NZBA-ból kilépő bankok feltételezhetően a vagyonkezelőket érintő pereket, és az új politikai vezetés negatív kommunikációját szeretnék elkerülni, ezért időzíthették távozásukat az utóbbi másfél hónapra. Források: Financial Times, Reuters, The Guardian, The Guardian, FinTech Magazine, Trellis, Carbon Credits Címlapkép: depositphotos.