Tömegesen kapnak fizetési felszólítást a DIGI és az Invitel korábbi előfizetői

A napokban számos, korábban az Invitel-nél vagy az azt anno felvásárló DIGI-nél különböző előfizetésekkel rendelkező ügyfél részesült kellemetlen meglepetésben. Az illetők ugyanis "Fizetési felszólítás"-t kaptak a PannonHitel nevű cégtől, ami követeléskezelőként több évvel ezelőtti, állítólag kifizetetlen számla tartozását próbálja meg behajtani rajtuk. A cég felszólító levelében arra hivatkozik, hogy megvásárolták a DIGI az ügyfelekkel szemben fennálló tartozásait, és annak befizetésére szólítják fel a címzetteket az általuk megadott számlára. A levél szerint ha a korábbi ügyfelek ennek a felszólításnak a levél kézhez vételétől számított 8 napon belül eleget tesznek, akkor a PannonHitel a befizetést a követelés rendezéseként elfogadja, és nem számolnak fel késedelmi kamatot, illetve további igényeket sem támasztanak velük szemben. Ugyanakkor az interneten számos ügyfél panaszkodik arra, hogy a követeléseket alaptalannak tartják. Szerintük ugyanis anno a szolgáltatóknál nem hagytak tartozást, minden számlát kifizettek, sőt, van olyan is, aki arra hivatkozik, hogy anno külön be is ment a DIGI vagy az Invitel ügyfélszolgálatára a szolgáltatás felmondásakor, és ott megnyugtatták, hogy semmilyen követelésük nincs velük szemben. Bár egyesek emiatt eleve valamilyen adathalászaton alapuló csalásra gondoltak, valójában a PannonHitel Pénzügyi Zrt. legitim cég, és a DIGI ügyfélszolgálata is azt a tájékoztatást adja, hogy valóban adtak el régebbi követeléseket a vállalkozás részére. Ez ugyanakkor persze önmagában nem igazolja az egyes konkrét követelések jogosságát, illetve megalapozottságát - és számos egyéb faktort és tényt is érdemes az ügyben figyelembe venni. Ezek közül az egyik, hogy a 2003. évi C., az elektronikus hírközlésről szóló törvény 143. § (2) bekezdése szerint a távközlési szolgáltatások előfizetői szerződéseiből eredő polgári jogi igények egy év alatt elévülnek. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen, elévült tartozásokat nem lehet megkísérelni behajtani, de azt igen, hogy a bíróságra jut az ügy és ha az elévülés tényére az alperes felhívja a bíróság figyelmét, a bíróság a követelést elévülés okán el fogja utasítani. A másik fontos dolog, hogy akár utóbbi okból kifolyólag, akár azért, mert egyszerűen a tartozást eleve soha nem is tartotta valósnak, a korábbi ügyfél vitathatja a követelés jogosságát az azt behajtani próbáló engedményezettnél is. Ezt értelemszerűen írásban kell megtennie a követeléskezelő felé olyan módon, amit később esetleges szükség esetén tud igazolni. Ha valaki ezt a felszólítás igazolt átvétele esetén az azt követő 8 naptól számítva, vagy nem igazolt kézbesítés esetén a könyvelt feladástól számítva 15 napon belül nem teszi meg, a cég fizetési eljárást, majd annak jogerőre emelkedését követően végrehajtási eljárást kezdeményezhet, aminek során behajtják a korábbi ügyfelektől a korábbi összeget. A tartozás vitatása esetén ugyanakkor csak bíróság dönthet az ügyben polgári peres eljárásban, amikre a fent leírtak vonatkoznak. Ez alól kivételt képez ha valaki befizette már a követelt összeget, ezzel ugyanis a jog szerint elismerte a tartozása jogosságát - és ezzel összefüggésben annak összegét már nem követelheti vissza, akkor sem, ha amúgy a követelést alaptalannak tartja. Szintén problémás lehet ha az ügyfél ugyan nem fizet, de elismeri a tartozást a cég felé - ebben az esetben ugyanis a követelés alaptalanságára értelemszerűen már nem hivatkozhat, és az elévülési idő számítása is újraindul. Természetesen azon esetekben, amikor a követelés jogos és a tartozás valós, azaz, az illető tényleg hagyott kifizetetlen számlát a szolgáltatójánál korábban, mindenkinek azt javasoljuk, hogy fizesse be a tartozását - ha már anno, amikor kellett volna, nem tette! Cikkünk kizárólag információs célokat szolgál, annak tartalma nem tekinthető jogi tanácsnak, és nem is akarja helyettesíteni azt. Minden érintettnek azt javasoljuk, hogy vegyen igénybe jogi tanácsadást az ügyben bármilyen lépés megtétele előtt!