Trump első hivatali napján a kukában landoltak Biden káros rendeletei

Kuba, mint terrorista állam, az északi-sarki kőolajkutatás folytatása, egyes zsidó csoportok (telepesek) szankciók alóli felmentése – többek között ezekről is döntött Donald Trump, amikor visszavont csaknem nyolcvan, a Biden-adminisztráció által alkotott rendeletet. Ezek között a “sokszínűségi charta” eltörlését is elrendelte az újdonsült elnök, amely összefügg a két nem visszaállításáról szóló új rendeletével. Alig telt el néhány óra elnöki beiktatása óta, Donald Trump nemcsak tömegével hozott új rendeleteket – amelyeket ITT gyűjtöttünk össze –, hanem rengeteget, szám szerint 78-at visszavont a Joe Biden-féle intézkedésekből. Ezek közül talán a legismertebb a „sokszínűségre”, így az LMBTQ-személyek egyenlőségének, valamint „a faji egyenlőség kormányzaton belüli pozitív diszkriminációjának előmozdítására” vonatkozó szabályok visszavonása. Azaz megszűnik a transznemű emberek védelme, és megszűnnek a szövetségi kormány sokszínűségi, egyenlőségi és befogadási programjai is. Mindkét lépés jelentős változást jelent a szövetségi politikában, és egyben összhangban van Trump kampányígéreteivel. A PestiSrácok.hu-n is beszámoltunk arról, hogy mekkora fejetlenséget okozott, hogy a „sokszínűségi chartát” az FBI kiképzésein is alkalmazták, és kvótákkal részesítik előnyben azokat a túlsúlyos, transzszexuális, fekete és a többi, egyszóval a woke szellemiségébe illő kisebbségeket, akik egyébként messze képtelenek teljesíteni az elvárt fizikai teszteket. Azokat a teszteket, amelyek nehézségi fokait éppen a kvóták miatt eleve radikálisan csökkentettek. Erről pedig hivatalos jelentés is készült. És hogy többek között még milyen rendeleteket vont vissza az újdonsült elnök Biden intézkedéseiből? Lássuk: Visszatette Kubát a terrorizmust támogató államok listájára Joe Biden egyik utolsó intézkedése volt, hogy leveszi Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról, amiért cserébe a kubai kormány 553 politikai foglyot enged szabadon. Ezt az egyébként szimbolikus lépést a kongresszus nemrég engedélyezte, vagyis Kuba csupán pár napig hiányzott a listáról. Ismét engedélyeztette az Egyesült Államok partmenti, Északi-sarkvidéki partvidékén és külső kontinentális talapzatán történő kőolaj- és földgázkutatást. A hidegháború lezárulta után egyre több figyelem hárult az Északi-sarkvidékre és annak természeti kincseire, amely az orosz-ukrán háború miatt háttérbe szorult. Most viszont az Északi-sarkvidéken fekvő Arktikus-óceán – amely jelenleg egy állam felségterületéhez sem tartozik – ellenőrzésére az Arktikus-tenger menti öt állam (az Egyesült Államok, Kanada, Dánia, Norvégia és Oroszország) igényt tart. Feloldotta „a ciszjordániai békét, biztonságot és stabilitást aláásó személyekkel,” azaz zsidó telepesekkel szembeni szankciókat Ez az intézkedés sem szorul különösebb magyarázatra. Joe Biden politikájának egyik sarokköve az volt, hogy minél inkább a demokraták iránt elkötelezett szavazókká tegye a feketék és a szexuális kisebbségek mellett a muszlimokat is. Visszavonta a menekültek belföldi letelepítését célzó programokra vonatkozó rendeleteket Az Egyesült Államok migránspolitikája annyira volt következetes, mint a mániákus depresszióban szenvedők hangulatingadozása: előfordult, hogy 70 ezer bevándorlót fogadott be a nagyhatalom, aztán Barack Obama idején 110 ezerre emelkedett a felső határ. Trump első ciklusában viszont fokozatosan csökkentette a számot először 50 ezer főre, majd 45 ezerre, később ez 30 és 15 ezerre redukálódott. A rendeletek sorát pedig az az intézkedés zárja, miszerint a nemzetbiztonsági tanácsadó haladéktalanul megkezdi az elmúlt négy évben kiadott összes nemzetbiztonsági memorandum felülvizsgálatát. Elképzelhető, hogy a Biden-féle törvények visszavonási hulláma még nem ért véget. De az biztos, hogy Trump nem viccelt, amikor azt ígérte, egy nap alatt rendbeteszi az okozott károkat.