Trump, Orbán és a gazdasági semlegesség – Mit hozhat nekünk 2025?

Az örök pesszimisták már meg is jósolták, hogy Trump gazdaságpolitikája nem tesz majd jót nekünk, mert nem szereti Kínát. Az összefüggésekben természetesen már nem akartak elveszni, ezért nem is keresték azokat. Lássuk tehát, hogyan hathat a magyar gazdaságra a 2025-ös év Donald Trump elnöklésének és gazdasági semlegesség politikájának tükrében!Orbán Viktor szerint az új évben repülőrajtot veszünk. A kormányfő szerint minden társadalmi réteg profitálni fog a jövő évre tervezett intézkedésekből, melyek közül konkrétumok is szóba kerültek, mint például a kis- és középválalkozások támogatása, a történelmi béremelési program (három év alatt negyven százalékos emeléssel kalkulálnak), a munkáshitel bevezetése, és a 21 pontos akcióterv többi intézkedése is. Igenám, jönnnek a mindenszarizmus felkent papjai, de ez biztosan nem sikerül, hiszen Trump nem szereti Kínát, Orbán viszont jó gazdasági kapcsolatokra törekszik Pekinggel, szóval ezek biztosan nem jönnek be. Egy dolgot azonban elfelejtenek: a magyar kormányfőnek eddig mindig igaza lett. De hogy ne zárjuk le ennyivel lássuk, miért is nyerhetünk az amerikai-kínai szembenálláson, miközben a többi európai államot inkább károsan érintik majd a változások. Az új hozzáállás meglehetősen egyszerű lábakon áll: mindenkivel kereskedni, úgy hogy a lehető legnagyobb hasznot húzzuk be. Azok, akik szerint az amerikai-kínai verseny ezt ellehetetleníti, elfelejtik, hogy a jelenlegi kormány legfontosabb célkitűzése a szuverenitásunk megőrzése. Ha nem gyarmatként, hanem önálló államként használjuk ki a helyzetünket, akkor egyik fél érdekeit sem kell kiszolgálnunk, magyarán olyan üzleteket köthetünk, amik a magyar emberek számára előnyösek. Trump ezt biztosan nem fogja megengedni! – folytatódik a mantra, itt azonban felmerül a kérdés, hogy már miért ne engedné meg? A megválasztott amerikai elnök üzletember, méghozzá jó üzletember, aki nem háborút tervez Kínával, hanem kereskedelmi versenyben akarja lenyomni őket. Ennek pedig az egyik fegyverténye az, hogy a szövetségeseit nem kötelezi az amerikai érdekek kiszolgálására, hanem olyan ajánlatokat tesz, amik mindkét fél számára előnyösek. A gazdasági semlegesség lényege tehát nem az, hogy senki mellé se álljunk a versenyben, hanem az, hogy a lehető legjobb ajánlatok mentén lavírozzunk. Ezt talán úgy a legegyszerűbb leképezni, ha történelmi példákat nézünk. Legyen egy ilyen példa mondjuk az NDK. Kelet-Németország a KGST tagja volt, azonban a nyolcvanas évek végén teret engedett a nyugati piacnak is. A szovjet blokk gazdasági összeomlásából ők tehát profitáltak, annak ellenére, hogy tulajdonképpen az ő szövetségeseik vesztették el a hidegháborút. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher.