Trump vagy Harris: ki melyik szektoroknak kedvezhet?

Az amerikai elnökválasztás a világpolitika talán legfontosabb eseménye, amely kihat a globális gazdaságra. A jelöltek eltérő elképzelései alapvetően befolyásolhatják, hogy merre halad tovább az Egyesült Államok gazdasága, milyen irányokat vesz a költségvetési politika, az adópolitika, a külkereskedelem, a monetáris politika. A választásokat megelőző időszak rendszerint bizonytalanságot hoz a tőkepiacokon, maga a választás azonban általában inkább jó hatással van a tőzsdékre. Az elmúlt hatvan év statisztikái szerint, ha a Covid és a pénzügyi válság éveit nem számítjuk, az amerikai elnökválasztások éveinek őszi időszaka átlagosan erősebb volt, mint a nem választási éveké. Donald Trump és Kamala Harris (B-J) / Fotó: AFPEltérő adópolitikaHogy melyik elnök milyen gazdaságpolitikát valósítana meg a megválasztása után, abban az egyik legélesebb eltérés az adópolitikai elképzelésekben van. Míg Trump adócsökkentésekkel indítaná be a gazdaságot, Harris magasabb társaságiadó-kulcsot sürget.Trump első elnöksége alatt 16 százalékponttal, egészen 21 százalékra csökkentette a társaságiadó-kulcsot, melyet a következő ciklusában akár egészen 15 százalékra vinne le ígéretei szerint. Harris ezzel szemben 28 százalékra emelné a vállalatok által fizetendő adóterhet. Emellett az USA-ban népszerű részvény-visszavásárlást is további adókkal terhelné, a jelenlegi 1 százalékos adót megnégyszerezné, illetve a magas jövedelműek árfolyamnyereségen elért jövedelmén is magasabb adókulcsot alkalmazna.A fentiek alapján várhatóan Trumpnál fog még inkább megszaladni a költségvetés hiánya, ami pedig az utóbbi elnökségek alatt leginkább a demokrata elnökök alatt történt meg.  A vámpolitika kapcsán Trump ugyan markánsabban, de alapvetően hasonlóan gondolkoznak, és tetemes mértékű vámokat vetnének ki a Kínából érkező termékekre, nyersanyagokra. Az egészségügyben mindketten elsősorban a gyógyszerárak csökkentését szeretnék elérni, a demokraták elhivatott támogatói az egészségügyi szektornak – Biden alatt a GDP közel 6 százalékát költötték egészségügyi kiadásokra. „Drill baby, drill” Az alcímben szereplő mondás Trump beszédében hangzott el a republikánus jelölőgyűlésen idén nyáron, mellyel az amerikai olajkitermelés növelésének ösztönzésére utalt, a belföldi kitermelés növelésén keresztül az energiaköltségeket szeretné csökkenteni. A termelés ösztönzése nem csupán Trumphoz köthető, ugyanis a jelenlegi elnök alatt is folyamatosan nőtt az olajkitermelés. Piaci elemzők úgy vélik, hogy az olajárra a piaci tényezők nagyobb hatással vannak, mint amekkora nyomást Trump adókedvezményekkel gyakorolni tudna. A zöldenergia felé elmozdulást viszont lassíthatja, és nagyobb teret kaphatnak a hagyományos energiacégek. Az energiaszektor mellett állítása szerint jelentős összegeket fordítana az infrastruktúra fejlesztésére, utak, hidak, repterek építésén keresztül. Ez felértékelődési lehetőséget rejthet az építkezésekhez kapcsolt vállalatok számára. A vámok és a lazább szabályozói környezet az infláció magasabb szinten ragadását eredményezhetné, ami lassíthatná a Fed kamatvágási ciklusát is. A magasabb szinten normalizálódó kamatszint a kamatmarzsok tágulásán keresztül, míg a lazább szabályozói környezet a költségek mérséklésén keresztül javíthatja a pénzügyi intézmények jövedelmezőségét. Ebben a környezetben pedig ismét felélénkülhetnek az M&A-tranzakciók – melyek 2022-t követően a 2017-es szintek alatt tartózkodnak –, jókora lökést adva a befektetési bankoknak.