Trump vs Harris: kivel jár jobban Kína?

Az ázsiai nagyhatalomra óriási hatással lesz az amerikai elnökválasztás eredménye. Trump százszázalékos vámot javasolt a kínai árukra, míg Harris várhatóan nagyrészt kitart Biden vámpolitikája mellett. A világ többi részéhez hasonlóan Kína is árgus szemekkel figyeli az amerikai elnökválasztást, amelyen a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris fog megmérkőzni egymással. A verseny eredménye azonban kritikus Peking számára, amely kétségbeesetten küzd azért, hogy letaszítsa az Egyesült Államokat a globális kereskedelem éléről.Donald Trump és Kamala Harris valamiben egyetért: Kína nem úszhatja meg a kereskedelmi háborút / Fotó: AFPA kínai–amerikai vámháború az elmúlt években óriási hatással volt a nemzetközi gazdaságra, a két nagyhatalom pedig látszólag továbbra is erősen tartja magát. Ez azonban hamarosan megváltozhat: a kínai gazdaság egyre rosszabb állapotban van, s ha a washingtoni szigor újabb szintre lépne, az katasztrofális következményekkel járna Peking számára.Carlos Casanova, az UBP svájci magánbank vezető közgazdásza szerint az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi kapcsolatai továbbra is feszültek maradnának, függetlenül attól, hogy ki nyeri a novemberi választásokat. Véleményét más szakértők is osztják, aki szerint a republikánus és a demokrata jelölt is kemény lenne az ázsiai nagyhatalommal szemben.Trump győzelme nagy valószínűséggel fokozza a kereskedelmi és gazdasági ellenségeskedést az USA és Kína között, felerősítve a két ország szétválását. Harris esetében ez a folyamat csak lassabb lenne – nyilatkozta a CNBC-nek Casanova.A republikánusok 100 százalékos vámot javasoltak a kínai árukra, és 10-20 százalékos általános vámot minden más importra, míg a demokrata jelölt várhatóan nagyrészt ragaszkodni fog Biden vámpolitikájához.Igaz, Harris részéről sem zárható ki az erősebb vámok bevezetése, mivel Biden nemcsak megtartotta Trump kereskedelmi adóit, hanem még ki is bővítette őket. Az Egyesült Államok májusban egy sor új vámot jelentett be, mintegy 18 milliárd dollár értékű kínai importra, többek között elektromos járművekre, napelemekre, lítiumakkumulátorokra, acélra és alumíniumra.Az e heti elnökjelölti vita során Harris nem mondott konkrétumokat Kína-politikájáról, de leszögezte: a Kínával kapcsolatos politika célja, hogy az „Amerikai Egyesült Államok megnyerje a 21. századi kereskedelmi versenyt”.A kereskedelmi feszültségek nem fognak eltűnni, ez Kínára és az Európai Unióra is igaz lesz. Arra lehet számítani, hogy a Peking elleni fellépés kétpárti program lesz – mondta Eswar Prasad, a Cornell Egyetem közgazdászprofesszora.