Túl nagy lehet a németeknek az USA ukrajnai cipője

A Nyugat helyzete változik, Donald Trump elnöksége körül sok a bizonytalanság. Még mindig nem világos, hogy a rendkívül erős amerikai elnöki rendszer feje milyen Ukrajna-politikát fog folytatni. Kérdéses, hogy Berlin képes lesz-e átvenni Washington szerepét Ukrajna katonai-pénzügyi-politikai főtámogatójaként. Az bizonyosnak látszik, hogy változások jönnek. Az America First (Amerika az első) és a MAGA (Tegyük Amerikát Ismét Naggyá) szlogenek kifejezik a változásokat, amelyek aligha kedveznek Kijevnek.Trump külügyminiszter-jelöltje Marco Rubio – akinek az a fő dolga, hogy az elnöki külpolitikai direktívákat a gyakorlatban megvalósítsa – Kína- és Irán-ügyben egyértelműen kemény állásponton van, Ukrajna kérdésében azonban, akárcsak a főnöke, nem egyértelmű. Annyit hangoztat, hogy az Oroszországgal való háborút mielőbb be kell fejezni… Rubio nem újonc a szakmában, hiszen tagja a szenátus külügyi bizottságának és alelnöke a hírszerzési bizottságnak. A Rheinmetall fegyvergyártó leendő telephelye / Fotó: AFPZelenszkij nem örült annak, hogy Scholz kancellár felhívta Putyint. Ezt a Pandora-szelence kinyitásaként jellemezte. Még mindig nem érti, hogy ő csak a második vonalban mozog, a „nagyok” egyre inkább a feje fölött intézik a világ dolgait. Így nem kapott meghívást a G20-ak novemberben tartandó riói csúcstalálkozójára sem. A Kijev által bejelentett új, állítólag ukrán gyártmányú és fejlesztésű „csodafegyverek”, a tűzköpő drón vagy a Paljanyicija drón és/vagy cirkálórakéta bevetése ellenére a fronthelyzet nem változott, a támadók továbbra is az oroszországi erők, amelyek előrehaladási sebessége némelykor növekszik. A minap Zelenszkij már Ukrajna eredeti területe 27 százalékának elvesztéséről beszélt, majd más források ismét a 20 százalékot említették. Mind Putyin, mind Lavrov külügyminiszter állítja, hogy „tárgyaláspártiak”, de csak a kialakult földrajzi realitásokat (magyarán az elfoglalt területek megtartását) kiindulási alapul véve. Berlinben eközben a kormányzó háromosztatú (a köznyelvben „közlekedési lámpaként” emlegetett szociáldemokraták, szabaddemokraták, zöldek) koalíció összeomlott, a kancellár bizalmatlansági szavazást kér a Bundestagban önmaga ellen, és jövő február végén új választást tartanak. A Baltikumban működő Meduza oroszországi ellenzéki portál korrektül mindkét elnöki hivatal által közreadott beszámolót közölte a Putyin–Scholz-beszélgetésről. A moszkvai verzió tartalmasabb, mert több információ van benne, míg a berlini nagyrészt Zelenszkij ukrán elnök melletti állásfoglalás. (Scholz, mielőtt felhívta volna Putyint, egyeztetett Zelenszkijjel.).