Uniós élmezőnyben vagyunk ebben az ágazatban, de csak amíg bírjuk a kínai dömpinget

Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, azon belül is az egyik legnagyobb pecsenyekacsa-beszállítója, amelyből a magyar piac egyik legnagyobb termelője, a Bács-Tak Cégcsoporthoz tartozó Hunent Zrt. a főbb nyugat-európai piacokon kívül például Kanadába és Japánba is exportál. Az ágazatnak azonban az elmúlt években olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a jelentős károkat okozó madárinfluenza vagy az egyre nagyobb mérteket öltő kínai dömping, amelynek bekerülési árával lehetetlen versenyezni, miközben az infláció, az emelkedő bérköltségek, a stagnáló európai környezetben visszaeső fogyasztás hasonlóképpen sújtja az ágazatot, mint a gazdaság más szereplőit. A cégcsoport igazgatóságának elnöke és résztulajdonosa, Kiss István szerint a további növekedés és a piaci pozíciók megőrzése korszerű állattartó telepek megépítésével, és ezen keresztül az állatjólét növelésével érhető el, mert az ilyen módon piacra kerülő termék minőségével nem tudnak versenyezni a kínai kacsák. Az első ilyen telepet már át is adták, a második átadását pedig jövőre tervezik. A víziszárnyas-ágazat Magyarországon az agrárium egyik legkülönlegesebb területe: az elmúlt évtizedekben ugyan jelentős fejlődésen ment át, azonban az utóbbi évek kemény krízisei – a pandémia, az energiaválság, a fogyasztás átalakulása és a madárinfluenza – súlyos kihívások elé állították a szektort, amelynek erőssége az erős exportorientációban rejlik: az itthon termelt pecsenyekacsa döntő többsége Németország, Anglia, de a nyugat-európai országok mellett Japán és Kanada piacain talál gazdára.