Ursula az összes pénzt és hatalmat akarja – döntésével hazánk is rosszul járna

Az Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be, illetve magához ragadna több jogkört is az uniós költségvetés kifizetéseivel kapcsolatban. A reformterv jelentős konfliktust váltott ki az uniós intézményekben és a tagállamok körében – írja a Politico.A portál által nyilvánosságra hozott bizalmas dokumentum, amely az EU 1200 milliárd eurós (485 ezer milliárd forintos) költségvetési alapjához való hozzáférés feltételeit szigorítja, sokkolta az EU képviselőit. Monika Hohlmeier, német néppárt EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy robbanásszerű reakciót váltott ki a terv az Európai Parlamentben. A kritikák szerint a tervezett intézkedések aránytalanul nagy hatalmat adhatnak a Bizottság költségvetési osztályának a pénzosztás terén, ami kedvezőtlenül érintheti a régiókat, a mezőgazdaságot, a törvényhozókat és a költségvetési ellenőrzőket. Ha ez igaz, akkor ez a hír veszélybe sodorja az európai projekt jövőjét, mert kizárja a régiókat és városokat ahelyett, hogy bevonná őket – mondta Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Bizottságának elnöke. A Bizottság hivatalos költségvetési javaslata a következő évben esedékes, és a tagállamoknak 2027 végéig kellene egyhangú megállapodásra jutniuk. A jómódú északi országok támogatják a reformokhoz kötött finanszírozási modellt, míg a kevésbé tehetős közép- és kelet-európai államok – melyek az EU támogatásainak jelentős részét kapják – ellenzik azt. Jan Szyszko, Lengyelország regionális ügyekért felelős helyettes minisztere kiemelte, hogy Lengyelország példája a regionális források sikeres kezelésének, amit folytatni szeretnének. A javasolt intézkedések része, hogy a jelenlegi 530 programot egyetlen tagállami költségvetési alapba vonnák össze. A Politico által megszerzett dokumentum szerint az Európai Bizottságra egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik, hogy a befektetéseket a hagyományos területekről – például a mezőgazdaságról – az új ágazatok, például a védelem irányába terelje, különösen a határain zajló háborús helyzet miatt. Elemzők szerint a nagyobb védelmi költségvetés kompromisszum lehet a kelet-európai országok támogatásának biztosítása érdekében a mezőgazdasági és regionális reformokért cserébe. Az uniós végrehajtó szerv reformjai a Covid utáni helyreállítási és rezilienciaépítési eszközre építenek, amely 2021-ben indult, és amelyet közvetlenül a központi kormányzat által kezelt nemzeti költségvetési alapon keresztül irányítanak. Ezt a modellt azért támogatják, mert sikerült rábírni a tagállamokat az ajánlott reformok végrehajtására, ám más uniós intézmények nem fogadják pozitívan. Tony Murphy, az Európai Számvevőszék elnöke szerint ez a modell rendkívül megnehezíti a pénzek hatékony elköltésének ellenőrzését, míg a költségvetési ellenőrző bizottság vezetője, Niclas Herbst, arra figyelmeztetett, hogy ez a megoldás széles körű visszaélésekre adhat lehetőséget.