Vannak kockázatok a költségvetésben, de a problémák oroszlánrészét már sikerült kezelni

Egyre jobban látszik, hogy az idei évre kitűzött hiánycél teljesülését kockázatok övezik, ráadásul egy ilyen kiélezett helyzetben kellene a növekedést ösztönözni. Jó hír ugyanakkor, hogy amennyiben szükség lehet újabb egyensúlyjavító lépésekre, azok mértéke kisebb lehet az első és a második félévi lépéseknél. "Az év végéhez közeledve elsősorban a kiadási oldalon lehet tér a költségvetési hiány csökkentésére" – mondta Horváth Gábor a Világgazdaságnak. Az uniós versenyképességi terv kapcsán a Költségvetési Tanács elnöke úgy fogalmazott: nem a kiadások mennyiségében, hanem a minőségében, a költés hatékonyságában van a siker kulcsa. A júliusi többlet után augusztusban újra megugrott a költségvetési hiány, a héten közzétett adatok fényében felmerül a kérdés, hogy éves szinten teljesíthető-e a 4,5 százalékos deficitcél. Kockázatokat a Pénzügyminisztériumban (PM) is látnak, nem véletlenül jegyezték meg az adatközléskor, hogy szükség esetén készek további intézkedéseket meghozni. Horváth Gábor: nem mindegy, hogy a költségvetési hiány mitől emelkedik meg / Fotó: Kallus György / VilággazdaságIdén egyébként mindkét negyedévet követően a kormány jelentett be lépéseket a költségvetés konszolidálására: tavasszal 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásával, nyáron a multinacionális vállalatokra védelmi hozzájárulásként kirótt 400 milliárd forintnyi különadóval javították a 2024-es egyenleget. Költségvetési hiány: innen erednek a kockázatok Jól látható, hogy a PM idén a fokozatosság elvét követi, ezzel együtt a 2024-es hiánycél teljesülését továbbra is kockázatok övezik – nyilatkozta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. A korábban feltételezett makropályánál kedvezőtlenebbül alakul a gazdasági növekedés, emiatt a bevételek több soron is jelentősen elmaradnak a tervezettől – magyarázta. A júliusi bevételi intézkedések segíteni fognak a hiánycél elérésében, emellett azonban elengedhetetlen a kiadások szoros kontrollja is – húzta alá. Kiadási oldalon egyelőre szerinte nem jelezhető előre érdemi megtakarítás az előirányzathoz képest az áprilisban bejelentett beruházáshalasztások ellenére sem. Az aktuális prognózisok alapján, ha kell is még egyensúlyjavító intézkedéseket hozni, azok mindkét korábbi beavatkozás összege alatt maradhatnak.Arra a kérdésre, hogy milyen típusú lépés jöhet szóba, a tanács vezetője elmondta, hogy – amennyiben erre szükség lenne – az év végéhez közeledve a bevételi intézkedések hatása egyre mérsékeltebb lehet csak, tehát elsősorban a kiadási oldalon lehet tér a hiány csökkentésére.   Hogyan lehetne ösztönözni a gazdaságot?Ilyen körülmények között a kormánynak vajon milyen eszközei lehetnek a GDP-növekedés ösztönzésére, a jövő évre célként kitűzött 3–5 százalék közötti növekedés elérésére.A költségvetési hiány növelése nélkül a gazdaságot élénkíteni a legkönnyebben az EU-pénzek akár csak egy részének felszabadításával lehetne – vélekedett a testület vezetője utalva arra, hogy a legutóbbi hírek nem feltétlenül vetítik előre a közeli megegyezést ebben a kérdésben. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a hiány egy része a visszatartott EU-források okán keletkezett.