Vásárlás: valami olyan dolog történt a magyar boltokban, amit az elemzők se nagyon értenek

Az elemzők is csak találgatnak, hogy valódi trendfordulót jelez-e, vagy csak átmeneti jelenség az, ami augusztusban a kiskerekeskedelmi forgalomban történt. Vásárlási lázról még messze nincs szó, de jól látszik, hogy fokozatosan oldódik a lakosság óvatossága. Augusztusban kedvező adatok érkeztek a kiskereskedelemből: úgy havi, mint éves alapon bővülni tudott a forgalom: 4,1, illetve 0,8 százalékkal. Míg tehát az előző hónapokban a kiskereskedelem rendre a várakozások alatt teljesített, és nem érte el azt a növekedési ütemet, amelyet a reálbérek emelkedése indokolt volna, a mostani adat már jelzi azt a növekedési szintet, amelyet úgy nagyjából elvárhatunk egy 9-10 százalékos reálbér-emelkedés mellett – értékelte az augusztusi kiskereskedelmi adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Mint írtuk, idén másodjára sikerült 4 százalék fölé emelkednie a hazai kiskereskedelmi forgalomnak, a kedvező adat főképp az élelmiszerüzletek kiugró, közel 8 százalékos forgalomnövekedésének köszönhető.Vásárlás: valami olyan dolog történt, amit az elemzők sem nagyon értenek / Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság (archív)A reálbérek húzzák a vásárlásokatAz elemző szerint a fogyasztás bővülése annak is köszönhető, hogy nemcsak a keresetek reálértéke nőtt, hanem a nyugdíjaké is: egyrészt az év eleji 6 százalékos nominális emelkedés nagyjából 2 százalékos reálnövekedést jelent, másrészt a bázisidőszakban pótlólagos emelésre volt szükség, amely novemberben kerül kifizetésre, így egy tavaly augusztusi szinthez képest a növekedés még nagyobb. Ráadásul a fogyasztás növekedését segíti az is, hogy a keresetek inkább az alacsonyabb bérkategóriákban emelkedtek jobban: ezt támasztja alá, hogy a mediánkereset jobban nőtt az átlagnál. A fogyasztás növekedésével eddig sem volt gond: a második negyedévben a GDP-ben elszámolt fogyasztás 4,2 százalékkal nőtt éves alapon, ennek azonban egy jelentős része a szolgáltatásoknál, illetve külföldi webshopokban, valamint a határ menti bevásárlóturizmusban jelent meg– magyarázta az elemző, aki szerint kérdéses, hogy az augusztusi adat azt jelzi-e, hogy az utóbbi esetleg visszább szorult, és a fogyasztás szintje általánosan növekedett, vagy csak egyszeri kiugró adatról van szó. Már csak az áfabevételek és az egyéb fogyasztáshoz kapcsolódó adók szempontjából sem mindegy, hogy hogyan alakul a fogyasztás belföldi része – húzta alá Regős Gábor.