Végre kiderült, miért a magyar az egyik legboldogtalanabb nemzet a világon

Magyarország egy kifejezetten kapcsolathiányos társadalom, ami komoly problémát jelent. A magány ugyanis elmagányosodáshoz, majd depresszióhoz, és akár testi tünetekhez, súlyos betegségek megjelenéséhez is vezethet. Ellenben akinek sok barátja, működő családi kapcsolatai vannak, az bizonyítottan, elégedettebb az életével, boldogabb. A boldogság tehát nemcsak egyéni érzés, hanem mély társadalmi összefüggések, mint a családi kapcsolatok, a pénzügyi stabilitás és a társadalmi egyenlőtlenségek határozzák meg. A szociológiai kutatások során sem csak a szubjektív boldogságot mérik, hanem azokat a társadalmi tényezőket, amelyek hozzájárulnak az egyéni jóléthez. A boldogságról szociológiai megközelítésben Albert Fruzsina, PhD, a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora, a Család és Társas Kapcsolatok Kutatási Osztály vezetője beszélt. Az interjú végén megtalálhatod a Pénzcentrum 2024-es nagy Boldogságtesztjét, mely kitöltésével te is megoszthatod, hogy érzed magad a bőrödben.  Albert Fruzsina: A szociológiában a boldogság fogalma inkább a szubjektív jóllét és az élettel való elégedettség fogalmaihoz kapcsolódik, tehát hogy valaki mennyire érzi jól magát a saját bőrében, a saját életében, mennyire elégedett annak alakulásával. De szokták mérni a pillanatnyi boldogságot is: hogy ma, tegnap, vagy az elmúlt héten ki mennyire érezte jól, vagy rosszul, boldognak, szomorúak, vagy elégedettnek magát – ez inkább az adott pillanatnyi érzéseket foglalja össze, és nem tükrözi az általános, globális elégedettséget. A szociológiában egy általános szubjektív jóllét mellett az elégedettség  különböző dimenzióit is vizsgálják, pl. a családi kapcsolatokkal, a lakókörnyezettel, stb.