Vékony buksza, forró ősz vár a nyugdíjasokra

Magyar Péter politikai színre lépése óta sokan számítottak arra, hogy politikai értelemben igencsak forró lesz az idei ősz. A gazdasági folyamatok ismeretében sajnos azt kell mondani, a nyugdíjasok számára biztosan forró lesz az ősz, de nem politikai, hanem inkább megélhetési szempontból. Vajon miként tudnak kijönnek havi juttatásukból? Az év elején kapott hatszázalékos emelésen kívül nagy valószínűséggel nem számíthatnak újabb pluszpénzre. A magyar gazdaság siralmas teljesítménye miatt ugyanis várhatóan egyetlen időskorú sem lesz jogosult nyugdíjprémiumra. Az így járó, legfeljebb 80 ezer forintos összeget csak a nem túl acélos szinten meghatározott 3,5 százalékos GDP-növekedés esetén köteles fizetni a kormány, de várhatóan alig több mint felére lesz képes a magyar gazdaság. Sőt: a hivatalos statisztikai adatok szerinti 3,4 százalékos infláció előrevetíti azt is, hogy a novemberi korrekciós nyugdíjemelés sem lehet számítani, hiszen az csak akkor járna, ha az éves szinten várt infláció mértéke meghaladná az év elején kapott hat százalékos emelést. A KSH adatai szerint ugyan júniusban átlagosan csak 4,1 százalékkal emelkedtek az árak, a Nyugdíjguru.hu elemzése azonban rámutat, idén június és július között, azaz mindössze egyetlen hónap alatt a liszt ára 38,1 százalékkal, a cukoré 13,9 százalékkal, az étolajé 9 százalékkal, a tejé pedig 6,8 százalékkal emelkedett. Márpedig ezekre a termékekre igencsak nagy szükségük van az időseknek, akik a drágább termékekkel szemben ezeket részesítik előnyben. De nemcsak ez jelent gondot a nyugdíjemelésekkel kapcsolatban, hanem a számítás módszere is kívánnivalót hagy maga után. Az Orbán Viktor vezette korábbi kormány ugyanis a nyugdíjemelés mértékét az inflációhoz – illetve ha az magasabb, akkor a nyugdíjas inflációhoz – kötötte, mondván, ez garantálja az ellátás értékállóságát. Ezzel azonban azt is garantálja, hogy a nyugdíjak és a bérek közötti olló egyre nagyobbra nyílik. A tavalyi és a tavalyelőtti esztendőt megelőző 5-6 évben ugyanis a bérek dinamikusan, általában tíz százalék körüli vagy annál is nagyobb mértékben nőttek, miközben a nyugdíjak az alacsony inflációnak köszönhetően alig negyedével–ötödével emelkedtek, hiszen ebben az időszakban 2-3 százalékos volt a pénzromlás mértéke. Tavaly és tavalyelőtt ugyan – amikor az Európa-bajnok volt a hazai infláció – a 14,5 és 17,6 százalékos nyugdíjemelések meghaladták a béremeléseket, de ez kivételes időszak volt. További gondot jelent, hogy a nyugdíjemelésnél a két évvel korábbi összetételű nyugdíjas fogyasztói kosár – vagyis hogy mit vásárol az átlagos nyugdíjas – tartalmát veszik figyelembe, márpedig ez akár jelentősen is eltérhet a tárgyévi kosártól. Az sem méltányos, hogy a nyugdíjba vonulás évében nem kaphat emelést a friss nyugdíjas. Ennek igazságtalanságát különösen az elmúlt két év kiugróan magas inflációt figyelembe véve lehet átlátni. Maga a novemberi korrekció számítási metódusa is kívánnivalót hagy maga után. Eszerint az év első nyolc hónapjában inflációs adatai alapján becsülik meg a pénzromlás egész évre vonatkozó mértékét. Amennyiben ez a becslés bármely okból kisebb, mint a tényleges drágulás mértéke, akkor ennek korrigálására már nincs lehetőség. De ugyanez igaz akkor is, ha az év utolsó két hónapjában meglódul az infláció, és az előzetesen jónak tűnő becslési módszer hibásnak bizonyul. Ez történt például 2022-ben, amikor a hivatalosan elismert 15,2 százalékos nyugdíjasinflációval szemben alig 14 százalékkal emelte a kormány a havi járadék összegét. A hazai nyugdíjemelési módszer újabb igazságtalansága, hogy az emelés mértékét a nyugdíj összegétől függetlenül százalékosan határozza meg. Vagyis az egymillió forintos ellátást kapó időskorú ötszázalékos emelésnél ötvenezer forintot kap, míg az átlagnyugdíjas 230 ezer forintos nyugdíjára alig 11 500 forintot. A kisebb nyugdíjjal rendelkezők ellátmánya így nem csak az aktív korúak juttatásától marad el egyre jobban, de a magas nyugdíjban részesülő ellátmányától is. Végül pedig az is komoly gondot jelent, hogy a roppant bonyolult nyugdíjszámítás okozta egyenlőtlenséget – hogy ugyanazon kereseti és egyéb feltételek mellett annak lesz magasabb a havi járadéka, aki később megy el nyugdíjba – egyáltalán nem kompenzálja a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer. Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/35. számában jelent meg augusztus 30-án.