Veszélyben a jogállam Lengyelországban

A Lengyelországot 2015 és 2023 között vezető konzervatív kormány hivatali ideje alatt az Európai Unió intézményei összehangolt támadást indítottak Lengyelország, ellen arra hivatkozva, hogy „súlyosan sérül a jogállamiság” az országban. Az atombombaként emlegetett 7-es cikk szerinti eljárást is megindították, majd – annak ellenére, hogy a megindításra valójában most lenne indok – a tavalyi kormányváltás után nem sokkal leállították. Ezért egy évvel a legutóbbi lengyel parlamenti választást követően az Alapjogokért Központ megvizsgálta és összegyűjtötte a „top 10” legsúlyosabb lengyelországi esetet, amelyek a Donald Tusk vezette kormány jogállamiságot leépítő magatartását igazolják. Az évforduló mellett az is apropót ad erre, hogy a korábbi, konzervatív kormány elleni eljárások feltűnő hasonlóságot mutattak a Magyarország szemben azóta is zajló, hasonló támadásokkal. 2023 előtt jellemzően alaptalan, politikailag motivált kritikák érték Varsót, miközben az Unió intézményei több alkalommal túllépték a hatáskörüket az általuk „jogállamiságinak” nevezett ügyek vizsgálatakor. A tavaly alakult új, balliberális-globalista Tusk-kormány – elődjével ellentétben – viszont valóban rendszerszinten sérti az alapvető jogokat, a demokráciát és a lengyel alkotmányos berendezkedést, azaz a sokat emlegetett jogállamiság valódi leépülését idézte elő. A jogállamiság ugyanis legbenső tartalmában azt jelenti, hogy az állami szervek a belső jogszabályokhoz, és legfőképpen nemzeti alkotmányukhoz kötötten működnek, ám jelen esetben éppen ennek hiányával szembesülnek a lengyel polgárok.