„Vigyázó szemünket” Amerika helyett inkább Európára vessük

A kormányzat eddig tett gazdasági bejelentései valójában kommunikációs célokat szolgálnak, és egyértelműen a 2026. évi választások előtti kormányzati pénzköltést alapozzák meg – állapítja meg Katona Tamás professzor az e hónapban készült gazdaságpolitikai elemzésében. Szerinte „a magyar gazdaságpolitika irányítóinak törekvései egyre komolyabban konfrontálódnak a lehetőségekkel, ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikáció folyamatosan ellentmondásba keveredik a tényekkel”.  „Szárnyaló perspektívák” érzékelhetők a kormányzat oldaláról, ugyanakkor tart a nemzetközi elszigetelődés – sőt, ellehetetlenülés – az európai közösség és a demokratikus berendezkedésű államok irányából a másik oldalon. Így értékeli a magyar gazdaság helyzetét az egykori pénzügyi államtitkár és a KSH volt elnöke. Szerinte a magyar gazdaság már 2022 második félévében recesszióba került, és a folyamatok a múlt év egészében is zsugorodást eredményeztek. Az idei évre 4 százalékos növekedést tervezett a kormány, az országgyűlés 2023 nyarán fogadta el az erre a dinamikára alapozott büdzsét, amelynek már akkor sem volt semmilyen realitása. A költségvetési törvény azután már januárra irreálissá is vált, de jellemző a kormányzati gazdaságpolitika irányítóinak realitásérzékére, hogy figyelmen kívül hagyják azt a folyamatot, miszerint, a 2022-es választást követő kilenc negyedévből hatban már csökkent a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, s ez folytatódott az idén is. A harmadik negyedévben ismét technikai recesszióba kerültünk, ezzel a magyar gazdaság teljesítménye a 2022. évi alatt marad. Ebben a helyzetben jelentette be a kormány a 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervét, amely 3-6 százalékos jövő évi gazdasági növekedésre épül. Ennek realitása még az idei 4 százalékos kormányzati várakozásét sem éri el.