Világítótornyok mutatják a „zöld utat”

Szinte minden téren fokozni kell az erőfeszítéseket, ha a globális felmelegedést a Párizsi Megállapodás célkitűzése szerinti 1,5°C-os korlát alatt akarjuk tartani – figyelmeztet a napokban megjelent PwC Net Zero Economy Index felmérés. A fenntartható működés a szó szoros értelmében egyre „égetőbb” szükségszerűség, ezért is fontosak a követendő és követhető jó gyakorlatok. Ilyen ipari példaképekkel szolgál a Világgazdasági Fórum és a McKinsey & Company által 2018-ban elindított Global Lighthouse Network (GLN), amely október elején jelentette be új tagjait.Világítótornyok mutatják a „zöld utat” / Fotó: Global Lighthouse NetworkA „világítótornyok klubjába” olyan vállalati telephelyek kerülhetnek be, amelyek a negyedik ipari forradalom, az Ipar 4.0 vívmányait alkalmazva úgy alakítják át gyártási tevékenységüket, értékláncaikat és üzleti modelljeiket, hogy a működés, a fenntarthatóság és a profit tekintetében egyaránt kimagasló eredményeket érnek el. A GLN elindulása óta 12 alkalommal bővült, jelenleg 35 országban összesen 172 tagot számlál, amelyeknek közel fele (84) négy iparágban – elektronika, háztartási gépek, autó- illetve gyógyszergyártás – működik. Azt, hogy nem véletlenül esett rájuk a választás, többek között az is mutatja, hogy a(z akkori) tagság több mint 90 százaléka a Covid-járvány idején is képes volt a termelését növelni és új bevételi forrásokat találni.Akár a teljes tagságot, akár a bővítés idei, 12. hullámában csatlakozott tagokat nézzük, egy trend egyértelműen kitűnik: Kína szerepének erősödése. A GLN tagjai közül 74 működik Kínában, de mostani bővítés „kínai rátája” még impozánsabb: a kiválasztott 22 új tagból 13 kínai, miközben a teljes EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régió csak öt, Ázsia három, Észak-Amerika pedig mindössze egy új tagot delegált. A kínai „világítótornyok” között akadnak olyan gyárak, amelyeknek nem kínai cégek – hanem például európai nagyvállalatok – a tulajdonosai, de a többségük ténylegesen „hazai” érdekeltség. A GLN-ben is érvényesülő kínai dominancia csak azokat lepheti meg, akik nem követik az utóbbi évek technológiai fejleményeit. Az Australian Strategic Policy Institute például tavaly tavasszal publikálta azt az elemzését, amely szerint a megvizsgált 44 kiemelt jelentőségű technológiai szektorból 37-ben (!) Kína játssza a vezető szerepet.