Zöld fényt kaphatnak a külföldi egyetemek?

Ha Szerbiában is működnek majd külföldi egyetemek, ezek egészséges konkurenciát jelentenek a hazai felsőoktatási intézményeknek, vagy pedig csak elvonják tőlük a lehetséges hallgatók egy részét, miközben nem nyújtanak igazán magas színvonalú oktatást, csak profitra szeretnének szert tenni? Ha az állam ösztöndíjjal segítheti a Szerbiában nyíló külföldi egyetemeken való tanulást, akkor még kevesebb pénz jut a már hosszú évtizedek óta létező hazai felsőoktatási intézményeknek? Tényleg megakadályozza, vagy legalábbis lecsökkenti az egyetemi tanulmányok miatti külföldre távozást az, ha a külföldi egyetemek képzéseire itthon is beiratkozhatnak a szerbiai diákok? Csak néhány kérdés azok közül, amelyek felvetődtek az elmúlt hetekben a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslat parlamenti eljárásba kerülése okán. Ez az a javaslat, amelynek elfogadása esetén zöld fényt kaphatnak a külföldi egyetemek, hogy Szerbiában is működni tudjanak. Valóságos szócsaták dúltak, a Belgrádi Egyetem vezetése még sztrájkot is kilátásba helyezett, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia is kétségeinek adott hangot. Például amiatt, hogy akkreditációs procedúra nélkül működhetnek majd, az oktatási minisztériummal kötött szerződés alapján, holott a szerbiai egyetemeknek igen szigorú feltételeknek kell eleget tenniük, hogy megkapják a működési engedélyt. Ha a külföldi egyetemeken tanulók tandíjához hozzájárulhat a minisztérium, azt abból a jelenleg is szűkös keretből tenné, amely most sem fedezi a felsőoktatás zavartalan működésének szükségleteit. Akkora össztűz zúdult a köztársasági kormányra, hogy a testület pénteki ülésén határozatot hozott a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslat parlamenti eljárásból való visszavonásáról. A kormánydöntés indoklása szerint szükség van további konzultációra a törvényben szabályozásra kerülő kérdésekkel kapcsolatban. Aleksandar Vučić államfő nem titkolta csalódottságát a kormány határozata miatt. „Meg fogom vizsgálni annak a lehetőségét, hogy személyesen nyújtsam be a törvényjavaslatot a parlamentnek, aztán meglátjuk, kinek lesz többsége – a kormánynak, nekem, vagy bárki másnak” – reagálta le a történteket. Mint megjegyezte, nem fog meghátrálni, még akkor sem, ha sztrájkolnak ellene. Ám rögtön jött a válasz: csak parlamenti képviselő, a kormány vagy a tartományi képviselőház, illetve 30 ezer választópolgár teheti ezt meg, az államfőnek nincs joga ehhez. Nyilvánvaló, ez még nem egy lejátszott meccs.